A síremlék az ún. Sborianovo Régészeti Park része, amely Ruszétől és Sumen városától is kb. 1:15 perc autóútra található. Ha Balcsik, vagy Várna a tengerparti úticélunk, akkor útba tudjuk ejteni. Érdemes!
Csak óránként induló csoportokban látogatható. Az utolsó 16.30-kor indult. Hétfőn és kedden zárva tart! A belépő 10 leva/fő és lehet kártyával fizetni.
A látogatóknak lábzsákot kell viselniük, és szigorú időkorlátok mellett tekinthetik meg a belső részeket. A klimatizált teret védő, hermetikusan záródó fém ajtók futurisztikus, űrhajóra emlékeztető látványt nyújtanak. Ezzel is erősítve a látogatás időutazás jellegét.
A park több jelentős régészeti lelőhelyeket foglal magában az i.e. 11. század kora vaskori lelőhelyeitől kezdve, a trák királyság, Nagy Sándor és hellenisztikus utód államain, majd a Római Birodalmon és a középkori Bulgária emlékein keresztül az oszmán időkig.
A Sborianovo park területe az ősi időkben a trákiai geták törzsének központja volt. A géták - akiket a trákok egyik önálló törzse közé sorolunk - az i.e. 1. évezredben és az i.sz. 1. évezred elején a Duna alsó folyásának mindkét partján éltek. Herodotosz szerint a géták a legvitézebbek és legigazságosabbak voltak a trákok között.
A térségből két ősi géta város neve maradt fenn: Helis és Dausdava. Egyes történészek úgy vélik, hogy valójában ugyanazon város két különböző időszaki nevei voltak, míg mások különálló városokként kezelik őket.
A terület a Római Birodalom idején is lakott maradt, ezekből az időkből egy erődítményt és számos villát tártak fel.
A középkori Bulgária idején a helyszín továbbra is fontos vallási és kulturális központ volt, ahol kolostorok és templomok épültek.
Az itteni kutatásokhoz több magyar tudós is hozzájárult:
Az első a „Balkán Kolumbusza” névvel is ihletett magyar-osztrák utazó, történész térképész, régész és etnográfus, Kanitz Fülöp Félix (németesen: Felix Philipp Kanitz) (Pest, 1829. augusztus 2. – Bécs, 1904. január 5.). Jómódú zsidó pesti kereskedő családba született. 1858-tól kezdve beutazta a Balkánt, miközben értékes etnográfiai, régészeti rajzokat és térképeket is készített
A másik a madarai lovas kapcsán is ismert Fehér Géza (született Weisz Ignác) (Kunszentmiklós, 1890. augusztus 4.– Budapest, 1955. április 10.), akit a proto-bolgár kutatások egyik megalapítójának tekintenek. 1921-től 1944-ig Bulgáriában dolgozott, kutatásai elsősorban a magyar–bolgár–török történeti kapcsolatok felé irányultak. 1924-től tagja a Bolgár Régészeti Társaságnak. 1943-ban pedig a Bolgár Tudományos Akadémia külföldi tagjának választották.
A régészeti park kétségtelenül legfontosabb lelete a Sveštari Trák Sírkomplexum, amely az UNESCO Világörökség része. A sírt 1982-ben fedezték fel. Egyedülálló abban, hogy tükrözi a trák kultikus épületek alapvető szerkezeti elveit, de a hellenisztikus időkből származó görög hatásokkal ötvözi.
A síremlék valószínűleg a Geták királya, Dromichaetes és felesége számára készült, aki az i.e. 4. század végén és az i.e. 3. század elején uralkodott. Felesége neve nem maradt fenn, de az tudjuk, hogy Lysimachus lánya volt.
(Lysimachus i.e. 360 körül született és i.e. 281-ben halt meg. Egyike volt Nagy Sándor hadvezéreinek és utódainak, az úgynevezett diadokhoszoknak, akik Sándor Birodalmát felosztották maguk között.)
A sír belsejét különösen figyelemreméltóvá teszik a falakba faragott, polikrómos fél-ember, fél-növény kariatidák, és a központi kamrában található, tíz női figurát ábrázoló dombormű.
A sír felfedezése óta is számos fontos régészeti lelet került elő a környékről. 2012-ben egy jelentős kincset tártak fel, amely arany gyűrűt, 44 női figurát és 100 arany gombot tartalmazott. Ezek a leletek is arra utalnak, hogy a Szvesztari mellett fekvő terület a Geták ősi városa, Helis és/vagy Dausdava lehetett, ahol valószínűleg Dromichaetes...
Read more
Learn more insights from Wanderboat AI.
