Drégely Castle — Attraction in Balassagyarmati járás

A Börzsöny északi részén, a Nógrád megyei Drégelypalánk községtől délre, a magyar–szlovák határ közelében egy magányos sziklacsúcson emelkedik Drégely vára. Az erdőségekkel körülvett 444 méteres magaslaton található várromért és a pompás kilátásért megéri felkapaszkodni.

Leírás A vár első fennmaradt okleveles említése 1285-ből származik. 1311–21-ig Csák Máté birtokolta, majd halála után tulajdonjoga a királyra szállt. 1438-ban Pálóci György esztergomi érsekhez került örökbirtokként, hogy aztán Várday Pál érsek az 1540-es években a közrendű családból származó Szondi Györgyöt tegye meg a drégelyi uradalom intézőjévé és a vár parancsnokává.

A korábban az érsekség által vadászkastélyként használt drégelyi vár hadászati jelentősége a török időkben nőtt meg. Amikor 1544-ben Visegrád, Vác és Esztergom mellett már Nógrád vára is török kézre került, Drégely lett az egyetlen erődítmény, amely a gazdag felvidéki bányavárosokat megvédhette a török támadásoktól. Szondi György vára azonban vékony falaival, magas tornyaival, törékeny „vadászkastély” jellegével akkori állapotában alkalmatlan volt e szerepre. Maga Szondi is tudta ezt, ezért kérelmezte a vár megerősítését és megfelelő felszerelését. Az uralkodói szándék I. Ferdinánd részéről ugyan megvolt, az országgyűlés 1546-ban el is rendelte az erőd fejlesztését, de a munkálatok végül elmaradtak.

Így 1552. július 6-án Hádim („a herélt”) Ali budai pasa és 10–12 ezer fős serege egy meglehetősen elhanyagolt, rosszul felszerelt várat talált, mindössze 146 katonával. A hatalmas török túlerő már eleve eldöntötte a küzdelem végkimenetelét. Innen nem lehetett csatát nyerni, jól látta ezt Szondi kapitány is. Az ostrom három napig tartott. A védők hősiesen tartották magukat, többször is visszaverték a támadásokat, de végül az oszmán tüzérség ágyúi módszeresen szétlőtték a vár falait.

Ali a végső roham előtt felszólította Szondit a megadásra, de ő visszautasította a pasa ajánlatát. Válaszul az ellenség táborába küldte két hadapródját és velük együtt két előkelő török foglyot azzal az üzenettel, hogy a két fogoly életéért cserébe a pasa nevelje fel az apródokat, illetve Szondit temettesse el tisztességesen a csata után. Ezt követően július 9-én a vár védői kitörtek, élükön Szondival, s mindannyian hősi halált haltak a közelharcban.

Az ütközet után Ali állta a szavát, és tiszteletteljes temetést rendezett ellenfele számára, aki bátorságával az oszmánok megbecsülését is kiérdemelte. A török elhagyta a romhalmazzá lőtt Drégely várát, s helyette 1575-ben az Ipolyhoz közel, a völgyben fekvő községben 2000 lovas befogadására alkalmas palánkvárat építtetett. Drégelypalánk innen kapta a nevét.

A sziklaormon megmaradt romot 1593-ban, a tizenöt éves háború alatt felgyújtották, majd 1605-ben Bocskai foglalta el. 1644-ben Rákóczi Györgyé lett, 1649-ben pedig rövid időre ismét török kézre került; végül 1663-ban az oszmán had végleg elhagyta. Innentől kezdve főként az enyészet uralkodott Drégely romjain, köveit a helyiek nagyrészt elhordták, és az 1980-as évek végére úgy tűnt, hogy lassan csak hűlt helye marad a várnak.

1990-ben hivatalosan nemzeti örökségnek nyilvánították. 1991-ben létrejött a Drégelyvár Alapítvány, melynek segítségével megkezdődött a vár feltárása, a falmaradványok állagmegóvó helyreállítása, és ennek köszönhetően mára több száz köbméternyi falat húztak fel a régi romokra. 2012-től történelmi emlékhely, ahol minden év júliusában Szondi-várjátékokkal emlékeznek a végvári vitézekre. Drégely vára jelenleg a magyar...

What a great ruin with an equally as great historic background.

The views are fantastic and there is ample room for kids to explore around.

Some of the info signs are in english so we got to learn about the castle and area.

It's accessible from many trails and as we have a toddler we chose to drive most of the way up. After you exit Route 2 the road is in horrible condition but don't despair as it improves. After about 7km there is a small parking area with signs and a set of stairs across the street - follow these stairs and the trail signs to the castle. It's about 1.5km from the parking...

Drégely várának felkeresése családos programnak is kiváló, akár kisebb gyerekekkel is. Ugyanis Nagyoroszi felől, a Laktanya felé menve jól ki van táblázva az út, hogy kocsival meddig lehet menni. Először az út elég kátyús, de hamarosan átvált egy gyönyörű, kiválóan aszfaltozott erdei útba, amin élvezet kocsival menni (mármint a tájban gyönyörködni, nem ralizni :). Majd elérkezünk egy hajtűkanyarhoz, ahol kényelmesen lehet parkolni. Innentől már csak 1,2 kilométeres séta, kis emelkedővel, viszonylag könnyen járható turistaúton (piros jelzés). Persze babakocsival felejtős, de semmi olyan, ami egy egészséges embernek gondot jelentene.

Drégelypalánk / Sáferkút felől kicsit meredekebb az ösvény, és az út is hosszabb.

A várhoz érve nagyszerű kilátás fogad, a tetején állva megérti az ember, miért pont ide építettek várat eleink: innen északi/keleti/déli irányba messze ellátni, míg nyugatról a Börzsöny hegyei védelmezik.

Mára a várból csak romok maradtak, de azért így is jól látszik a régi szerkezet, hogy mi hol lehetett nagyjából. A vár belsejében azért vannak helyek, ahol szó szerint kézzel-lábbal kell mászni, de megéri!

Októberben ott járva, a napsütés nagyon felmelegítette a falakat, ami bár nekünk jól esett, a környék összes katicabogarát is odavonzotta: én még életemben ennyit katicát nem láttam, mindent beborítottak :)

Amit nem teljesen értek, az a magyar zászlót tartó vasszerkezet: eléggé belerondít a vár közepébe, szerintem szebb lenne a zászlót valamelyik szélső falba...