Kisdörgicsei templomrom — Attraction in Balatonfüredi járás

Kisdörgicse XII-XIII. századi román kori plébániatemploma, Pusztatemplomi dűlő Állagmegóvás, tömegrekonstrukció A középkori Magyarország településeinek legtöbbje falusias jellegú volt. A mai Dörgicse terü-letén a középkortól a legutóbbi időkig három település osztozott: Alsó-, Felső- és Kisdörgicse. Mindhárom falu román kori temploma festói műemlék-romként maradt meg. A falvak plébá-niatemploma legtöbbször fallal köritett, falon belül a temető, kívül a lakóépületek helyezkedtek el. Ezek maradványai itt, Kisdörgicsén jelenleg is az épület körüli földhalmok alatt rejtóznek. A templom mindig tükörképe a település életének: elárulja mikor virágzott, mikor szükölködött, mikor kényszerült hevenyészett tető alá hozni az elpusztult épület üszkös falait, mikor volt viszonylag önálló, mikor milyen földesúr alá tartozott, milyen vallású volt. Magyarországon a XIV. század elejéig felépült templomok száma 6-7 ezer közé tehető. Középkori okleveleinkben Kysdergeche, Füreddergicse, majd Szentmiklós-Dörgicse néven említett egykori falu közepén, a Bogát -Radvány nemzetség birtokán a XII-XIII. században épült fel a falu Szent Györgynek szentelt egyszerů plébániatemploma. A mai Dörgicse másik két középkori temploma mellett, ez a nevében is minősített falucska kicsi temploma, nem rendelkezett építészettörténetileg kirívó részletekkel, máformákkal, dimenziókkal, vagy csak legszokvá-nyosabbtól való eltérésre utaló nyomokkal sem. A török hódoltság alatt az Árpád-kori falu elhagyatottá vált, temploma folyamatosan pusztult. Újratelepüléskor az új helyen emelt evangé-likus templom körül kezdtek csoportosulni a falu épületei. A középkori falumag, templom és temető környékére már soha nem költöztek vissza. ● ● ...ahol templomok rogynak térdre, ott térdre rogy maga a nép is. Ritkul, fogyatkozik." Csoóri Sándor Ⓡ A kisdörgicsei templomhoz hasonló félköríves szentélyzáródású templomokat a korai középkor óta egész Európában hasonló mérettel, általánosan elterjedt alaprajzzal épitették: keletelt, boltozott szentéllyel, hossznégyszögű, síkfedésű hajóval, sokszor nyugati karzattal: a liturgiáből következő téralkotás legegysze-rúbb funkcionális elrendezése szerint. A templomrom délkelet felől a XIX. század második felében az apszis maradványaival. Ekkor még állt a keleti oromfal, és a szentély félkupolájának csorbázata is látható. Az egykori falmagasság alapján a tetóhajlásszög szerkesztését lehetett elvégezni. A templomrom 1959-ben. Eddigre a keleti oromfal már leomlott. (Forrás: Magyar Müem-lékvédelem 1959-60, Akadémiai Kiadó.) A templomrom 1959-ben. A templomrom az 1959-60-as helyreállítás után. (Fotó: MÉM-MDK Fotótár) A templomrom régészeti feltárása, illetve helyreállítása 1959-ben történt. Az épületet a többi dörgicsei rommal egy időben, a kor gyakorlatának megfelelően, építészettörténeti emlékként konzerválták; a falak védelmét azok minimális mértéků felfalazásával, új falkoronák kialakításával látták el, továbbá az értelmezéshez szükséges kiegészitéseket végeztek (Eri István, Koppány Tibor). 2021-es állapot. A kapilláris nedvesség és fagy okozta állagromlás felgyorsult, a kiomlott szentélyfalon keresztül jártak be a látogatók. 1 Eredeti ésúj falazat aránya a tömegrekonstrukció után. A 2023-as helyreállítás célja elsősorban a templom megmentése a további pusztulástól. A romfalak utóbbi években tapasztalható károsodásának mértéke indokolta a falak tetével történő lefedését, ami lehetóséget teremtett a templom egykori tömegének meg-idézésére is. A helyreállítás koncepciója a kutatás alapján alátámasztható arányok és elemek visszaépitée volt. A tömegrekonstrukciót követően a templom hosszú távú meg-órzése biztosítható. A templom alaprajza. Oreg templomaink közül vannak szerencsések és...

A kisdörgicsei templomrom a falutól távolabb egy rét közepén magányosan áll. A XIII. században épült templomot Szent Miklós tiszteletére emelték. A templom fala bazaltkőből van és a román stílus jegyeit hordozza magán. A romok állapota a folyamatos nedvesség és fagy miatt a 2020-as években rohamosan romlott, és a kis épületmaradvány környezete sem volt már méltó a hajdani templomhoz. Ezért 2023 nyarán a műemlékvédelem úgy döntött, hogy megmenti a végső enyészettől, és „újjáépítette”, részben egy 19. századból fennmaradt...

Felújítás alatt?! Körbe van kerítve, nem látogatható. Egy naplementés családi piknik helyszíne lett volna. A falu mellett, félreeső helyen - de mégsem a világ végén, igazán hangulatos, szép környezetben. Sajnálom, hogy nem jött össze, remélem jó munkát végeznek rajta, és nem tolják túl - meghagyják romantikus...