A templomtól könnyen megtalálható, megközelíthető, az enyhe téli napon a parkolóban is rengeteg hely volt, kérdés, hogy ez mire elég szezonban. A romokat kerítés veszi körbe, belépti díjat szednek, egy mobil wc és tájékoztató táblák szolgálják a látogatók élményét. Aki szereti a romokat és/vagy fotós, annak kötelező a látogatás, egyéb esetben nem feltétlenül éri meg a belépő az árát, az is igaz, hogy az méltányos 800 Ft.
Ezen a helyen már 1030-ban Szent István törvényének megfelelően állt egy falusi templom. Erre az egykori egyhajós falusi templomra épült a XIII. században a késő román – kora gótikus stílusú, háromhajós bazilika, majd a hozzá tartozó 4000 m2 nagyságú kolostor, mely romjaiban is fenséges látványt nyújt. A 38 méter hosszú és 24 méter széles templom késő román stílusban épült, megtalálhatók rajta az építtetésének idején jelentkező új irányzatnak, a gótikának a sajátosságai is. Román jellegét elsősorban a külső formái mutatják, míg a gótika főleg a belső kőfaragásokban jelentkezik. A templom növényi díszítő elemei a liliom, a háromkaréjos lóhere, és a szőlő. A figurális díszítő eleme a sárkány, de emberlakos ábrázolás is található: a köpenyében ülő szerzetes.
A három hajós bazilika építésének krónikája nem maradt ránk. A francia eredetű családok feltehetően 1100 táján telepedhettek le Zsámbékon. Könyves Kálmán királyunk kora ez, akinek első felesége a szicíliai normann fejedelem lánya 1097-ben fényes francia kísérettel érkezett Magyarországra. Feltehető, hogy kíséretének tagja volt az Aynard nemzettség őse, aki itt kapott birtokot. Egykori okmányok alapján annyi bizonyos, hogy az Aynard nembeli Smaragd comes (ispán) 1220 körül a francia alapítású premontrei szerzetesrendnek adományozta zsámbéki birtokának egy részét és Keresztelő Szent János tiszteletére családi, nemzetségi monostort alapított. A premontrei rend működtette a templomot és a monostort a XV. századig. 1475-ben Mátyás király –a pápa engedélyével- a pálos rendnek adta át. A pálosok újjáépítették a monostort, felhúzták a nyugati szárnyat, gótikus stílusban megújították a kerengőt. A templom északi tornyát és a nyugati oromfal rózsaablakát is gótikus stílusban formálták át. A déli kapu elé előcsarnokot emeltek, melyet csillagboltozattal fedtek le. Buda 1541-es eleste után Zsámbékon is a török lett az úr egészen a XVII. század végéig.
A templomot történelme során több pusztítás, csapás érte. A tatár 1242-ben felgyújtotta, ezt igazolja a körablak mellett megtalált tatár nyílvessző hegye, a törökök várként használták, ekkor sérült meg a két torony között lévő rózsaablak. A templom tragédiáját viszont természeti katasztrófa, az 1763-ban bekövetkezett földrengés okozta, mely a Richter skála szerint 6,3-as erősségű, epicentruma Komáromban volt. Ezt Magyarország legnagyobb földrengéseként jegyzi a krónika. Az elkövetkezendő majd 110 évben – a magyarországi műemlékvédelem megalakulásáig (1872.) – a templomot és a kolostort az itt élők kőbányának tekintették és ebből építették újjá Zsámbékot.
A törökök kiűzése után a szinte elnéptelenedett falu a Zichy családé lett. Új lakosság érkezett 1710. és 1760. között Németország négy tartományából és Galíciából. A földrengésig két járvány pusztított: pestis és kolera. Annak érdekében, hogy az itt élő családok életkörülményei javuljanak, -akik addig földbevájt pincékben laktak- kő alapú vályogházakat építettek, a kolostor és a templom köveiből.
1889-ben Möller István építészt bízta meg a Műemlékek Országos Bizottmánya a romok konzerválásával. A Templom statikai megerősítéseként a téglát alkalmazta, jelezve ezzel, hogy az épületen mi a régi és mi az új építés. Möller István itt elvégzett munkáját a mai napig példaértékűnek tekintik a szakemberek. A Velencei Charta alapelveit 70 évvel előzte meg a Romtemplomon elvégzett konzerválással. Ennek a munkának az emlékére 1989-ben készült el a Kőtár tetején látható imazsámoly, mely Melocco Miklós munkája. Az 1934-1939 közötti években tárta fel Lux Kálmán és Lux Géza a templom melletti...
Read moreA premontrei kolostor és templom romjai a Pest megye Budakeszi járásában található Zsámbék közigazgatási területén állnak, meghatározó látványosságai a városnak. A középkorban emelték ott, ahol a dombság véget ér és átadja helyét a lapálynak. A templomrom egész pontosan egy háromhajós premontrei bazilika és kolostor torzója, mely 1220–1234 között épült késő román és korai gótikus stílusban. 1763-ban a nagy komáromi földrengés rombolta le, azóta nem építették újjá. Az északnyugati torony eredeti toronysisakja is elpusztult, ezt egy bádog védőtetővel pótolták, így jóval alacsonyabb a délkeleti toronynál. Annak még megvan az eredeti sisakja. Jelenleg a rom belső területe is látogatható. A hajdani kolostor dongaboltozatos termében kőtár tekinthető meg. A romterület műemlék. Az 1050-es években már kőtemplom állt itt, amelyet a következő században bővítettek. III. Béla király a második felesége, Capet Margit kíséretében érkező, francia származású Aynard lovagnak adományozta Zsámbékot. Az ő leszármazottai építtették 1220 körül (bizonyosan 1235 előtt) a Keresztelő Szent János tiszteletére fölszentelt késő román stílusú bazilikát, és a hozzá északról csatlakozó premontrei kolostort. Építése zömében a tatárjárás előtti időre tehető, de a befejező építkezések már minden jel szerint a tatárjárás után zajlottak. Az alapítókat a kolostor templomában...
Read moreNagy kár hogy még mindig zárva van, sok helyen a szabadtéri részek nyitva vannak !!!!! A zsámbéki templom késő román kori, kora gótikus építészetünk kiemelkedő alkotása és Magyarország egyik legszebb romja. A Nyakas-hegy oldalában magasló impozáns rom már messziről jól látszik. Az 1258-as birtokmegerősítő oklevélben a három Aynard leszármazott kéri IV. Bélát, hogy az alapító ősök: Egyed és Smaragd ispán - adományait erősítse meg.1402-től a Marothi család lett a kegyura. A 15. században a kolostor leégett, ezt bizonyítja a több helyen megfigyelhető égésréteg. Egy pápai bizottság 1477-ben megállapította, hogy a zsámbéki premontrei prépostság szerzetesei hibájából elhanyagolt az épület. Ezért Mátyás király 1477-ben a pálosoknak adta a prépostságot, akik azt gótikus stílusban átépítették. Teljes átépítésre került a kerengő, újra alapozva, gótikus boltozattal. Kiépült a nyugati szárny, ahová a konyha-kamra együttes került.1541-ben Buda eleste után Zsámbék is a törökök kezébe került. A pálosok elhagyták a kolostort.Zichy István hajdúival 1686-ban visszavette a törököktől a várat és a kolostort. 1689-ben Bernát fráter kérte a rendfőnök közbenjárását, hogy a katonákat tiltsák ki a kolostorból. 1763-ban földrengés rázta meg a kolostort, templomot és a falut, Möller István 1889-es helyreállítása nélkül ma már alighanem csak...
Read more