Batori Cave — Attraction in Budapest

A Bátori-barlang a Nagy-Hárs-hegy csúcsa alatt nyíló, nehezen járható, több ágból és aknából álló barlang. A XV. század folyamán remeteként itt élt Bátori László pálos szerzetes, akinek nevéhez az első magyar nyelvű bibliamagyarázatok és szentek életéről szóló írások fűződnek. Bátorit később boldoggá avatták. A barlang bejárata előtt halad el a Nagy-Hárs-hegy tetején épített Kaán Károly-kilátóhoz vezető erdei sétaút (sárga sáv turista jelzés). A barlang megközelítésekor már látszik a közel 50 méterrel magasabban elhelyezkedő kilátó. Tekintettel a nagy szintkülönbségre, az út szerpentin szerűen halad. Az út fehér színű kövei nem mesterségesen telepítettek, hanem a talaj által nem fedett mészkősziklák. A felső – természetes – bejárat közvetlen közelében kisebb erdei pihenőhely került kialakításra fából készült asztallal és padokkal. A barlang bejárata 440 méterre a tengerszint felett nyílik. Hasonlóan a Budai-hegység barlangjainak többségéhez, járatait a hegységképző erők (mozgások), valamint a hegy belsejéből a repedések mentén felszínre törő hévizek alakították ki. Termeinek többsége üstszerű gömbfülke, amelyeket jellemzően a forró hévíz vájt ki a mészkőből. A barlang mélyebb járatait bámulatos szépségű, különböző színű kristályok, úgynevezett borsókő díszíti. A XX. század elején a pálos rend a barlang bejárati termét kápolnává alakította át. Az alsóbb járatokat azonban – veszélyességükre való tekintettel – betemették. A legenda szerint a barlangot föld alatti járat kötötte össze a közeli pálos kolostorral. Az alagutat azonban nem sikerült megtalálni. A barlang tudományos igényű kutatása az 1960-as években nyolc éven át zajlott Vajna György barlangkutató vezetésével és többségében önkéntesek részvételével. A feltárás gyorsítására egy mesterséges kijáratot robbantottak a természetes bejárat alatt, a bejárati terem alsó síkjában. A keletkezett átjáróba csillepályát fektettek, és ezen szállították a barlangjáratokat kitöltő rengeteg törmeléket a szabadba. A turistautat az egykor használt pálya felett épített fahídon vezették keresztül. A régészeti feltárás során kőkorszaki, rézkorszaki, vaskori, bronzkori és középkori leletek kerültek elő. A fellelt vasérc és nemesfém-törmelék, valamint a kapcsolódó levéltári adatok egybehangzóan bizonyítják, hogy a barlangban a XVIII. század folyamán vasércbányászat folyt. A barlangot körülbelül 7000 éven át használták a környéken élők. Veszélyessége miatt a barlang jelenleg nem látogatható; természetes és mesterséges bejárata egyaránt le van zárva. A hasonló barlangok szinte kivétel nélkül kizárólag engedéllyel, gyakorlott barlangászok által járhatók.

A Bátori-barlang a Gyermekvasút Szépjuhászné és Hárs-hegy állomásaitól rövid erdei sétával közelíthető meg a sárga sáv...

Mit tudunk a Bátori-barlangról?

Először is tudjuk, hogy helyesen így kell írni. Egyszerűen, magyarul, minden cifrázás nélkül. Régen Báthorynak írták, de a barlangnak nevet adó személy nem a közismert Báthori család tagja, hanem Bátori László pálos rendi szerzetes. A barlang közelében lévő kolostort 1290-ben kezdték építeni, és 1310 körül fejezték be. Mátyás uralkodása idején a rendház és a hozzátartozó templom, valamint a gazdasági épületek tovább bővültek, s a kolostor ebben az időben élte fénykorát. A budaszentlőrinci kolostor az ország legnagyobb rendháza volt, amelynek tagja, Bátori László, 20-30 évet remetéskedett a később róla elnevezett barlangban.

A barlang közismert története 1830-ban kezdődik, amint azt Szabó József leírásából tudjuk. 1908-ban közölte kutatási eredményeit a Turista Közlönyben Eperjessy István, aki történeti adatok alapján igazolta, hogy Bátori László pálos szerzetes a barlangban húsz éven át remetéskedett. 1911. augusztus 6-án táblát lepleztek le a barlangnál Bátori emlékére. Csodás kis megállóhely a "szívtúra" útvonalán szó szerint megbújva. Érdemes...

Bátori-barlang közvetlenül a Nagy-Hárs-hegy csúcsa, a Kaán Károly-kilátó alatt, 440 méter magassan található, a Budai-hegységben, a Budai II. kerületben. A barlang: Báthory Lászlóról kapta a nevét, aki 1437-től 1456-ig itt remetéskedett, ebben a barlangban élt remete életet. Báthory László pálos rendi szerzetes és az első magyar Biblia fordító volt. A barlangban a Bibliához magyar nyelvű...