Vértessy-kúria — Attraction in Debreceni járás

Debrecenben a Gázvezeték–Vértesi utcák kereszteződésénél lévő a Vértessy kúria évek óta üresen áll. A kúria ablakain és ajtajain (mármint azoknak a helyén) bemenni balesetveszélyes, és tilos! Amúgy is lezárták őket drótkerítéssel... A mai bozót területén Tégla- és cserépgyár volt, a kúria -amely 1860 és 1870 között épült- főként lakóépületként szolgált a tulajdonosok számára. Balogh Mihály városi főmérnök alapította a gyárat 1852-ben, a vele rokonságban álló Vértessy Istvánnal. Debrecennek a téglagyártásban nagy múltja van, hiszen egészen az I. világháború kezdetéig Magyarország teljes iparágának a 10 százalékát adta a város. A Balogh és Vértessy Közkereseti Társaság mintegy 70 főt alkalmazva egy közepes méretű gyárnak felelt meg a városban. A gyár indulásától kezdve dinamikusan fejlődött, 1904-től kezdte meg működését a Balogh–Vértessy Szemétszállítási és Értékesítési Vállalat, hiszen a téglagyártáshoz szükséges agyagkitermelés után maradt hatalmas gödrök ideális lerakóhelyet jelentettek a lakossági hulladék elhelyezéséhez. A városi szemétszállítást egészen a 40-es évekig végezték. Az agyag után maradt óriási vájatok azonban másra is alkalmasnak bizonyultak. Vértessy Lajos részt vett az I. világháborúban, a dalmát tengerparton teljesített szolgálatot, és hazatérve azt tapasztalta, hogy a kitermelt agyag helyén, a kubikgödrökben sziksós tó alakult ki. Ráadásul a víznek a gyógyhatása is kimutatható mértékű volt. Így a háborús évek alatti tapasztalatokra támaszkodva, 1925 júniusában megépítette a város első strandfürdőjét. A homokos parttal szegélyezett tó alkalmas volt csónakázásra is, télen pedig a korcsolyázni vágyók látogattak ki a kastély mellé. A 30-as évektől azonban a fejlődést a fokozatos leépítés váltotta fel. Előbb a téglagyártás szűnt meg, 1944-ben pedig a szemétszállítás is. Az ingatlant és a rajta lévő építményeket 1952-ben államosították, és elbontottak mindent, ami korábban a téglagyártáshoz szükséges volt, sőt feltöltötték a tavat is. Az épületet a háború idején német katonák lakták, emiatt érte belövés az orosz katonák Debrecenbe érkezésekor. A Vértessy-kúriában 1955-ig éltek a Vértessy leszármazottak, ezután szociális szükséglakásokat alakítottak ki az épületben, akkor kezdődött a pusztulás. Az azt követő évtizedekben a tanács rendelkezése szerint a kastély szociálisan ráutaltak számára volt lakhely, kiköltözésüket követően azonban a város nem hasznosította az épületet. Az ablakok felett még látszik a különleges boltív. A szakemberek ez alapján gondolják azt, hogy az épületet Ybl Miklós vagy az építész irodája tervezte. A Műemlékvédelmi Hivatal ezért 2011 augusztusában védelem alá helyezte a kúriát. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonosnak úgy kell felújítani az épületet, hogy az megfeleljen az 1860-as évek állapotának. Hallani lehetett, hogy rendezvényközpontot alakítanának ki benne felújítás után, de a beadott pályázatot előbb nyertessé nyilvánították, majd felfüggesztették. Azóta pedig nincs döntés, csak pusztulás. Könnyen megközelíthető, de óvatosan, elég omladozó állapotú. Leginkább a...

1970 tájékán az állomási gurítóról szinte minden nap láthattam a "kastélyt"... Akkoriban TSZ vagy Állami gazdaság használta irodának és javító bázisnak. Egy traktor állt az épület bejáratánál sokáig és a hátsó falnál a traktor kiegészítői, eke, vetőgép, kasza, stb nagy számban. Ami mindig bámtotta a szememet, a tetőt megjavították de bevakolni, arra sosem voltak képesek pedig legalább 10 évig használták az épületet. Gyerekkoromból emlékezetes ez az épület, az 50-es években a srácokkal én is voltam itt. Később szülinapomra kaptam egy könyvet, amit sokszor kiolvastam, ez is a...

Egy ideje már felújítás alatt van. Kíváncsi vagyok, hogy végül milyen lesz, mire...