Somlói Castle — Attraction in Devecseri járás

Az első vár keletkezésének ideje ismeretlen. 1092-ből, Szent László idejéből "castrum Somlyó" néven való említése hamis oklevélen alapul, amely 1389-1390-ben készült és 1399-ben írták át. Feltehetőleg a tatárjárás, tehát 1241-1242 után épült mint királyi vár. Királyi vár 1370-ben és 1380-ban is, amikor Ákos bán a várnagya, aki a mai Szent Márton-kút melletti Szent Mártont - a vásárhelyi apácakolostor védelme címén - Somló várához csatolta, 1386-1389-ben ismét visszakerült a királyné birtokába Zámbó Mihálytól, akinél zálogban volt. 1389-1390-ben Zsigmond király a kedvelt, és a hozzá mindvégig hűséges Garaiaknak: Miklós nádornak és testvérének, Jánosnak és utódaiknak adja.A mohácsi vész (1526) idején messze vidéken csak Somló vára volt a magyarság egyetlen erőssége, mert Csóron András devecseri várkastélya csak 1530 után épült fel. A hírhedt devecseri Csóronok - védelem címén - agyonzaklatták a szegény jobbágyokat és a vásárhelyi apácákat, zsarnokságuk ellen pedig hiába emelték fel szavukat a Habsburg királyok. Fehérvár 1543. évi ostroma idején véres csata zajlott a hegy lábánál. A Zrínyi Miklós bán (a későbbi szigetvári hős), Báthory András, Bakits Péter által vezetett győri magyar-német sereg Rátkay Pál pápai parancsnoktól megtudta, hogy portyázó tatárok táboroznak Somlóvásárhelynél. A táborból kicsaptak, a tatárokat körül fogták, és 3000 tatár levágása és heves harc után a maradék tatárokat Székesfehérvár felé visszazavarták. Ezután Sümeg erősségének fennhatósága alá került, őrséget nem kapott, csupán 1-2 pattantyúst küldtek Sümegről, hogy időnként rendbe hozzák az ágyúkat. Ebből az időből származó leltárjegyzék szerint: "Somlyó várában vagyon pattantyús 1, álgyu két fontos 1, por egy hordóval, circiter két mázsára való, a ahhoz kivántató mind álgyu, mind ólom glóbus."

1721-től Somló vára tovább omladozik. Amíg a háborús idők tartottak, korábbi tulajdonosai, az Erdődyek feléje sem néztek. Amikor a hosszú, és a magyarságra nézve annyira végzetes béke beköszöntött, egyszeribe megmozdultak Somlóvár birtokáért. Előkerítették Bakócz Tamás ajándékozólevelét, iktató- és zálogosleveleket és pert indítottak a sok részre szakadt Csóron-Liszthy-örökség birtokosai ellen. 1735-ben az Erdődyek a várat a hozzá tartozó birtokokkal (Ság, Bánd, Szergény, Dobi, Csúr, Jánosháza) együtt hatvanhétezer forintért megvették. Erdődy Kajetán gróf építtette fel a vár alatt Doba községben (1820) a pompás és szintén Somlóvárnak nevezett emeletes kastélyát. Ehhez valószínűleg sok faragott követ hordtak el a vár anyagából, ami csak siettette annak végromlását. Utána Ferenc, Sándor, Péter grófoké volt, akikről 1945-ben az államra szállott a vár...

A Somlói vár a bazaltos Somló hegy északi oldalán, egy sűrű erdőben található. Baráti társaságunk 2013 tavaszán itt a Somló-hegyen ünnepelte a társaság tagjainak 60 éves születésnapját. Ennek keretében meglátogattuk a várat. A népnyelv szerint a tatárjárás után emelt kővár volt. Írásos emlék azonban csak 1352-ben említi először, amikor Nagy Lajos király Csenik fia Jánostól elvette és Heim fia Benedeknek adta. Az okirat „castrum Somlo” néven regisztrálja. 1370-80 között királyi vár volt. 1389-ben Garai Miklós nádor és testvérének kezébe került Zsigmond király adományaként, majd a Rozgonyiak tulajdonában volt 1443-63 között, de 1464 előtt elcserélték a tapsonyi Anthimiakkal. Ők Mátyás király ítélete miatt elveszítették a várat 1464-ben, így az új tulajdonosa Kanizsai László királyi lovászmester lett 1470-ig, amikor újra a Garai család kezére került. Adás-vételeket követően Mátyás király Kinizsi Pálnak ajándékozta a területet. A várat ezután elzálogosítás, pénzügyi gondok sújtották. 1495-ben a Szapolyai-család tulajdonába került, akiktől még ebben az évben Erdődi Bakócz Tamás egri püspök vásárolta meg 12 ezer akkori aranyforintért. Ekkor kezdődött jelentős szerepe a térség életében. Bakócz Tamás a várat teljesen rendbe hozatta, ami tekintélyes pénzt emésztett fel vagyonából. A megfigyelő vár státuszú építményt szép olasz reneszánsz várkastéllyá építtette át. Egyházi rangjához híven a várban egy kápolnát létesített, miből addig hiánya volt az építménynek. A munkálatok során készültek a ma is látható faragott ajtó- és ablakkeretek és a kápolna tornya. A mohácsi vész (1526) után a vár halálra volt ítélve, azonban az büszkén állta a kisebb török átvonuló csapatokat. 1543-ban Somló vára alatt nagy török-magyar csata volt, amely 3000 török felkoncolásával ért véget. Nemcsak a környék, de az egész térség legerősebb magyar kézen lévő várává lépett elő. A Rákóczi-szabadságharc idején a vár északi helyzete miatt sokáig a császáriak kezén volt. Csak 1707-ben szabadította fel Vak Bottyán. A már idősödő öreg kuruc tábornok rendbe hozatta, és a környék stratégiai pontja lévén hadianyag-ellátást biztosított a várnak. 1721-től a somlói vár állapota siralmas volt. A rossz állapot ellenére kellemes kirándulás a vár megtekintése, úgy hírlik, hogy a nem túl távoli jövőben megkezdődik a vár felújítása, megmentése. A Somlói-várhoz vezető úton található a...

Találóan olvastam valahol, hogy Magyarország legépebben maradt romvára... és valóban nagyon látányos, néhol lenyűgöző, varázslatos panorámával. Folyik a falak rekonstrukciója, megerősítse.

A vár legkönnyebben a Dobára vezető útról a Három diófa nevű buszmegállónál – a Virág utcát követően, mikor a főút (Somlói út, majd Kossuth Lajos utca) balra kanyarodik Doba felé – letérve jobbra egy mellékútra, majd a tanúhegy bazaltos lejtőit borító szőlők között néhol a rossz minőségű és keskeny aszfaltúton egészen egy sorompóig lehet eljutni személygépkocsival, ahol le lehet parkolni. Innen körülbelül tíz perces kapaszkodást követően gyalogosan megérkezünk a várat délről védő egykori szárazárok maradványaihoz, a távolban pedig feltűntek a még napjainkban is több méter magasan álló várfalak.

Másik hosszabb, turisták számára ajánlott megközelítés Veszprém felől Somlóvásárhelynél a 8-as számú főútról jobbra letérve, majd a Hegykapu Étteremnél jobbra fordulva és a Clements Pincészetnél balra a hegy felé vezető szűk betonos úton egészen a Szent Margit kápolna alatt a Somlói Borok Boltjánál található parkolóban álltunk meg személygépkocsival. Innen a Szent Margit és a Szent János kápolnákat érintve a piros és sárga sáv jelzésen juthatunk el gyalog a Somló legmagasabb pontján (432 m) található Szent István-kilátóhoz. A kilátótól a sárga sáv jelzésen, majd a sárga vár/rom jelzésen jutunk el a várhoz. A Somló csúcsát nem érintve, illetve akár visszafelé a vártól a csúcsot megkerülve a gerincen végig futó, és a Somlói Tájvédelmi Körzet természeti értékeit bemutató, 9 állomásos Kitaibel Pál tanösvény sárga T jelzését követve is visszajutunk a kápolnákhoz. (Oda-vissza kb. 6,5...