Edelényi Kastély — Attraction in Edelényi járás

Az egyedülálló Kastélysziget

Az edelényi L'Huillier-Coburg kastély az ország hetedik legnagyobb kastélya, a magyarországi kora barokk építészet kiemelkedő emléke. A Bódva szigetén álló kastélyt freskókkal díszített helyiségei teszik különlegessé. A turisztikailag némiképp légüres térben, a Bükki és az Aggteleki Nemzeti Park között álló hányattatott sorsú kastély nagyszabású felújításon ment keresztül.

A kastély története

Az 1716-30 között épült együttest a lotharingiai származású L'Huillier Ferenc János egri várkapitány építtette a Bódva-folyó által körülölelt kis szigetre. Jean-François L'Huillier báró már nem tudta örömét lelni a környék legnívósabb, francia és itáliai hatásokat mutató kastélyában, mert az építkezés befejezését megelőzően meghalt. A díszítő munkákat már a báró özvegye készíttette el. Később a kastély az Esterházy família birtokába került, átalakításokat hajtattak végre, szobáiban díszes rokokó festményeket helyeztek el, melyeknek kiemelkedő mestere Lieb Ferenc volt. E falfestések a kastély legértékesebb részét képezik. A kastély emeleti hét szobájának rokokó díszítőfestése a legteljesebben fennmaradt világi falképegyütteseink közé tartozik. Külön érdekessége, hogy a falképek női figuráinak mindegyike vélhetően Mária Terézia arcmását mutatja. Az edelényi uradalom a 19. században már a Szász-Coburg-Gothai herceg fennhatósága alatt volt, amikor Ferdinánd György herceg megvásárolta. Az uradalmat 1864-ben hitbizománnyá alakították. A kastély nevében szereplő Coburg a brit uralkodói ház történetében is szerepel, hiszen VII. Edward király a Szász–Coburg–Gotha-házból származott. A németes hangzású nevet V. György változtatta meg az I. világháború idején, így a mostani királyi család már a Windsor nevet viseli. A következő építkezésre 1910-ben került sor, amikor Ray Rezső tervei nyomán komolyabb változásokat hajtottak végre eredeti megjelenésén, alacsony hajlásszögű tetejét magas manzárdtető váltotta fel, az előudvart sarokpavilonokkal ellátott oldalszárnyakkal zárták körül. Az épületet egykor francia kert vette körül, erről fennmaradt alaprajzok tanúskodnak. Kovácsoltvas főkapuja a város szimbólumává vált, 1910-ben helyezték el.

1928-ban aztán az Igazságügyi Minisztérium vált új tulajdonosává, nyugati szárnyában börtönt alakítottak ki, továbbá az I. világháború alatt és után egy bíróság mellett a Bódvavölgyi Bányatársaság is bérelte. A kastély kápolnáját lebontották, helyére lakásokat építettek. Később még tovább nőtt a benne működő intézmények száma,1945 után már járásbíróság, ügyészség, napközi, öregek otthona, ügyvédi munkaközösség is volt itt, illetve további lakásokat is kialakítottak, parkjában sportpályát létesítettek. A ’90-es évekre már igen romos volt és jó ideje üresen állt az épület, 2001-ben a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága vette át a felügyeletet, 2004 és 2006 között állagvédelmi munkálatokat hajtottak végre. 2009-ben írták alá a kastély nagyarányú átalakítását és turisztikai célú kihasználását célzó Európai Uniós projektet. A sikeres pályázatoknak köszönhetően az Edelényi kastélysziget rekonstrukciója két ütemben valósul meg. A 2,4 milliárd forintos első fejlesztési ütem eredményeképpen újult meg a kastély külseje, valamint belső tereinek kétharmada, illetve a szigetnek a kastélyhoz tartozó része, az 5,1 hektáros park. Emellett a Bódva folyó partján egy fogadóépületet és egy 70 személygépkocsi, valamint 8 busz fogadására alkalmas parkolóhelyet építettek, ahonnan a szigetet egy új gyaloghídon lehet megközelíteni. A 2010-es árvíz nagyban hátráltatta az építkezést, ezért a 2009. évi kezdés után a munkálatok csak 2013-ban fejeződtek be. november 28-án kezdődött el a második fejlesztési ütem, ami a 900 millió forintos európai uniós támogatásnak köszönhetően, az önkormányzati tulajdonú sportpálya megvásárlásával a kastélysziget egyesítését, valamint a kastély látnivalóinak a bővítését tűzte ki célul. (Forrás: „Kirándulás tippek”; „Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési...

Időhúzásos átverés. Sok kastélyban jártam már, de ez óriási csalódás volt. A kastély csak csoportosan, vezetővel látogatható. Ezzel nincs baj, annál inkább azzal, hogy a valójában kevés látnivalót időhúzással próbálják pótolni. Az elején kapásból egy 23 perces vetítéssel kezdenek, ami a kastély falait kipingáló edelényi születésű festő történései felől közelíti meg a kastély történetét. Ez javában abból áll, hogy az üres falakat ki kellene díszíteni. Nem segít rajta a jó színben feltüntetni kívánt nyavalygó nemesi család vonaglása sem. Néhány helyiség bejárása után következik egy 4-5 perces TV-nézés. Ez egy térképen folyamatosan vándorló csíkból áll, ami az egykori tulajdonos vonulásait szimbolizálja kommentárral a háttérben. Pár szobával később egy képzeletbeli "korabeli rádióadást" hallgathatunk meg és ekkor már kezd a látvány is ordenáréba fordulni. Egy megfogalmazhatatlan üvegvitrinben elhelyezett piros-bársony-arany "kompozíciót" bámulhatunk közben, amiben a "műsorszám" epizódjaira, szervóval irányított fényszórók mozdulnak rá. A végére pedig a giccsparádé. A grófnő (Bárónő? Mindegy is.) selyemcukorkára hajazó hintázó műanyag-szobra körül 360 fokos vetítést láthatunk, ami lehetne akár szép is, de nem az. A nemesi család Facebook-szobájára már nem is reagálnék. Így sikerül a látogatást közel 2-órásra nyújtani. A kastély maga szép bár legszebb részei (szerintem) pont azok a részek, amelyeknek falait a festő nem maszatolta össze. (Kápolna, díszterem.) Az ízlések különbözőek, tudom. Szerintem kifejezetten rondák a művei. Ezek után a csoportot kisérő leányzónak meglepetést jelentett, hogy meg szerettük volna még nézni a térkép-kiállítást, amelyre külön jegyet lehetett venni, a honlapon hirdetett és szintén külön kifizetett "Népszuper gyűjteményről" pedig nem is tudott. A recepción tudtak, de azért rácsodálkoztak, hogy jé, mi oda is vettünk jegyet? Igen, pont náluk fizettük ki véletlenül. Persze két óra alatt már elfelejthették. Hogy valami jót is írjak. A tárlatvezető tanár úr tökéletesen végezte munkáját, szórakoztatóan, érdekesen kommentálta a látnivalókat. Valamelyest mentett a menthetetlenből. (Neki köszönhető a második csillag.) Kifele menet még a kastély tacskója is meg akart harapni minket bár csak simogatásra készültünk. 🙂 Pedig ő lehetett volna a harmadik csillag, ha...

A hazai barokk építészet egyik legjelentősebb emléke az edelényi L Huillier Coburg kastély. A kastélyt 1716-ban kezdte el építtetni a Lotaringiából származó báró L Huillier Ferenc János egri várkapitány. A kastély igazi arculatát, a francia hatását L Huillier Ferenc feleségének, Santa Croce Mária Magdolna bárónénak köszönhetjük. Az 1760-as években galánthai Eszterházi István, az akkori tulajdonos LEIB FERENCET bízta meg az emeleti termek rokokó falképeinek elkészítésével. Több generáció során módosították, fejlesztették a kastélyt, és amikor Dessewffy Ferenc utód nélkül az 1820-as évek elején meghalt, az edelényi uradalom és ezzel a kastély is a kincstár tulajdonába került. Az 1820-as évek végén az uradalom a Szász-Coburg-Gothai uralkodóházból származó Ferdinánd herceg birtokába szállt. A több tulajdonosváltás a kastélynak és a körülötte kialakított díszkertnek nem kedvezett. Jelenleg folyamatos helyreállítási munkálatok folynak. Hét termében rokokó freskók és öt copfstílusú cserépkályha látható. Itt csodálhatjuk meg a kastély kovácsolt vaskapuját, amely egyben Edelény város szimbóluma. Megcsodálhatjuk a kastély homlokzati kovácsoltvas erkélyét, és a kastélyon belül a lépcsőket átölelő kovácsoltvas korlátokat. Egyes szakemberek Fazola Henrik alkotásaként mutatják be, mások viszont a motívumok alapján kizárják ezt a lehetőséget. Egyes források szerint a kovácsoltvasból készült kapu a párizsi világkiállítás után 1910-ben került az edelényi kastély kerítés-falai közé. Az alkotó személyében nehéz állást foglalni, ennek eldöntése további kutatásokat igényel, de addig is gyönyörködjünk a kovácsművesség művészi szépségében. A bejáratnál középen elhelyezkedő robosztus vaskapu a kastélyban mindenkori tulajdonosának hatalmát, gazdagságát hirdetik és kétoldalt lévő kisebb méretű, de termetes, a főkapuhoz hasonló jelleggel megkomponált vaskapu, amely személyforgalom funkcióját látta el, . Ezt a benyomást kelti a kapu csúcsán büszkélkedő kovácsoltvas címer és címer tetejét ékesítő korona. Egyszerre látva a kaput és az épület homlokzatát, stílusukban a tökéletesség benyomását keltik, összhangjukkal az alkotók azonos...