Our Lady Basilica, Máriabesnyő — Attraction in Gödöllő Regional Unit

Nagyboldogasszony-bazilika (Máriabesnyő)

Máriabesnyő egykor virágzó község volt, de mire a XVIII. században Grassalkovich Antal gróf elhatározta, hogy a loretói Boldogságos Szűz tiszteletére kápolnát építtet a helyen, már csak bozótos erdővel benőtt terület volt az egykori település és a hozzá tartozó, még a XIV. századtól itt lakó premontreiek által épített 300 esztendős romtemplom és környéke.

A terület megtisztítása 1758-ban kezdődött és a csodára sem kellett sokáig várni: egy Fidler János nevű, gödöllői születésű kőműves titokzatos álmot látott és benne egy szózatot hallott: „Ha a templom romjai közt, ahol hajdan a főoltár állott, ásni fogsz, szép tárgyat találsz.” Később munka közben egy csonttárgyra bukkant, amit a homoktól, törmeléktől megtisztítva a Boldogságos Szűz Mária szobrának vélt és úgy érezte, hogy álma, az abban hallott titokzatos jóslat beteljesedett. A szobrocskát később üvegszekrénybe foglaltatatták és a kegyes gróf engedelmével az újonnan épített templom főoltárán kapott méltó helyet.

A templom építése Mayerhoffer János tervei alapján 1761. augusztus 14-től több ütemben zajlott, 1771. március 17-i felszenteléséig. A kegyszobrocska mellett a templom főoltárán került felállításra egy Szűz Mária-szobor is, amit Grassalkovich gróf kapucinus atyákkal az olaszországi Loretóból hozatott 1759-ben. A libanoni cédrusfából készült egy méter magas kegyszobor ma is látható az 1917-ben elkészült jelenlegi főoltár mögött.

A templom 1912-ben teljes felújításon esett át, ekkor nyitották egybe a loretói kápolnát a felsőtemplommal. A templom mellett épült fel a Salvator Nővérek zárdája 1933-ban, de 1950-ben a szerzetesrendek feloszlatása miatt kapucinusoknak és a nővéreknek is el kellett hagyniuk Máriabesnyőt. A számtalan módon használt épületegyüttes 1989-ben került vissza egyházi tulajdonba, amikor újból restaurálták.

A templom 2008-ban kapott kis bazilika (basilica minor) rangot kapott. A Basilica Minor cím alapján teljes búcsú nyerhető az év...

1758-ban Grassalkovich Antal gróf elhatározta, hogy birtokán a loretói Boldogságos Szűz tiszteletére kápolnát építtet, de a helyről még nem döntött. Akkoriban a gödöllői út mentén egy domb tövében, valószínűleg még a 13. században itt lakó premontreiek által épített templom 300 esztendős romjai álltak sűrű erdőséggel eltakarva. E romok láttára a gróf úgy gondolta, legalkalmasabb lesz, ha e hajdani templomot építteti újra a Szent Szűz tiszteletére. A kápolna felépülte után régebbi szándékának megvalósítására a gróf stájer kapucinus atyákkal 1759-ben az olaszországi Loretóból egy Szűz Mária-szobrot hozatott. A templomot 1912-ben felújították, ekkor nyitották egybe a loretói kápolnát a felsőtemplommal. Önálló plébániaként 1936-tól működik. A templom közelében épült fel a Salvator Nõvérek zárdája 1933-ban. Ám 1950-ben a kapucinusoknak és a Salvator Nővéreknek is el kellett hagyniuk Máriabesnyőt a szerzetesrendek feloszlatása miatt. Ezután a rendházak állami tulajdonba kerültek, a kapucinus kolostorban plébániahivatal működött. Az épület többi részét az Agrártudományi Egyetem, 1955-től 1988-ig a Török Ignác Gimnázium használta, illetve 1975-től óvónőket is képeztek. Az épületek 1989 augusztusában visszakerültek egyházi tulajdonba, ekkor ismét felújították őket. A kegytemplom 2008-ban kis bazilika (basilica minor)...

Gyönyörű táj,szép idő,és alig volt ember a környéken. Késő őszi napon jártunk ott,kihalt volt minden,de mégis lüktetett a belőle áradó csend, erő,a kisugárzás. Különösen meginditó érzés volt a megnem született gyermekek emlékére allított kis szobrocska,alatta pár névvel...😪 A templomba nem jutottunk be,sajnos zárva volt. Az a nyugalom ami ott eltöltött,egész hétre erőt adott a minden napokban. Ajánlom hogy legalább egy séta erejéig legalább nézzetek körül, nem feltétlenül a hit miatt. Jó ott a vén fák árnyékában leülni egy padra, S ha van időd kicsit elmélázni. Ott a zaklatott lelküek is megpihenhetnek, megnyugvást...