A Kőszegi-hegység legmagasabban található forrása 713 méteren ered. A víznyerő helyet a XVIII. századig Csarnas kútja néven tartották számon, majd Hörmann-forrásra keresztelték, emléket állítva Hörmann Mihálynak, aki körül több legenda is kering. Az egyik úgy szól, hogy a XVI. században Jurisics Miklós köszegi várkapitány küldte őt titkos felderítő útra, de a törökök elfogták, és a forrásnál különös kegyetlenséggel, élve megnyúzták. Egy másik történet szerint viszont Hörmann ötlete volt, hogy aki elárulja a hazáját, és a törökökkel szövetkezik, azt büntetésként élve nyúzzák meg. Úgy adódott, hogy őt magát is sikerült a törököknek megvesztegetniük, ezért a saját csapdájába esett, hiszen nem úszhatta meg a maga által kieszelt büntetést. Történelmi források azonban nem támasztják alá, hogy Jurisics korában élt Hörmann nevű katona. Egy másik feltételezés szerint Bethlen Gábor idején a császári seregek óriási túlerővel támadták meg a kőszegi várat, amit lehetetlen lett volna visszaverni. Ekkor egy Hömann Mihály nevű vitéz az ellenség szeme láttára gyújtotta fel a megmaradt puskaport, hogy azt a támadók ne használhassák fel a magyarok ellen. Hörmann elmenekült, és egy barlangban próbált menedéket találni, de az ellenség végül a Csarnas kútjánál elfogta, majd elevenen megnyúzta. A kőszegi vár falai között még ma is őriznek egy tőrt, mellyel állítólag végrehajtották az ítéletet, a vár parkjában pedig a Hörmann-kő állít emléket a legendás alaknak. A bükkösök és fenyvesek ölelésében található forrás könnyű megközelíthetősége miatt a túrák kedvelt kiindulópontja. Foglalata fölé tetőt ácsoltak, ahova be tudunk húzódni egy kisebb zuhé elől.