Szakadás-árok — Attraction in Pásztói járás

Tar községből az Attila úton, a K+ jelzésen indultunk el a Csevice-patak völgyében, miután az aszfaltút végén hagytuk a kocsit egy nagy tisztáson. Innen kb 3,2 km a szurdok. Az útvonal végig jól járható, bár néhányszor át kell vágni a patakon, ezért megfelelő lábbeli ajánlott. Elvileg tovább is lehetne menni még 2 km-t kocsival a Felső-Csevice-forrásig (ahány hely, annyiféleképpen írják helyesírásilag), de rögtön az út elején a patak átfolyása állja utunkat, melybe nem ajánlatos belehajtani a nagy kiterjedése miatt. 2 km után a forrásnál egyébként felfelé tartó irányba elindulva, egy szép kilátás nyújtó helyre érhetünk el. Lentről továbbhaladva még kb 300 méter az út a völgyben, majd egy táblához érünk, amely jelzi, hogy balra kell fordulnunk a szurdok bejárata felé, ami még néhány 100 méter. De még ne örüljünk. Ugyanis ahhoz, hogy ténylegesen elérjük a szurdokot, először át kell másznunk két létrán a vadkerítések felett. Sáros időben ez nem is olyan egyszerű feladat. Azonban miután átléptük a határainkat – és a kerítést –, máris a szurdok felett találjuk magunkat. Vigyázzunk a villanypásztorokra, engem is megcsípett.

A szurdokba több helyen is leereszkedhetünk, bátorságunk függvényében. Egy helyen kötél is kifeszítésre került, hogy könnyebben lejussunk azon a helyen. Mi egy másik helyen ereszkedtünk le, ahol az ott álló fába kapaszkodva 180 fokot lendültem át, majd lassan csúszva a sárban, végül lejutottunk. A látvány és az érzés minden fáradozásért és akadályért kárpótol. Igaz az esőzések miatt teljesen nem tudtunk végigmenni a szurdokon, mert tele volt vízzel.

A szurdok mintegy 1 km hosszan kanyarog, falai elérik a 20 méteres magasságot is, és néhol mindössze 1-2 méter keskenyre szűkül. A szurdokban óriási mohos sziklák hevernek szétszórva, köztük csorog a patak, melynek szélessége néhol eléri az 1-2 métert, mélysége 10-50 centi között lehet. Néhol az útvonalra, a patakba fektetett fák segítik a haladást, van ahol kizárólagosan. De van ahol fel kell kapaszkodni a sziklafalakra is. Az árok végén a jobb parton ki lehet mászni belőle és a felső úton visszatérhetünk a...

Nagyon klassz vadregényes volt. Negatívum, hogy az ösvény bejáratánál vad kerítés van és nincs semmi tájékoztatás mi a teendő. Ott van egy fa létra, azon át kell mászni és utána 100 méter után az elkerített rész túloldalán szintén. Mi majdnem vissza fordultunk, nem tudtuk hogy azon át szabad mászni. A másik amit hiányoltam, hogy nincs tábla, hol lehet az árokba lemenni. Nos rögtön a második létrán mikor átment az ember, balra a vad kerítés mellett kell bemenni és egy lejtős részen lehet leereszkedni az árokba. Innen végig lehet menni az első szakaszán is. Az első szakasz közepe tájékán, két gumi abroncsok jelölve van egy másik, jobb leeresztkedési lehetőség. Innen vissza felé és előre is bejárható az árok első része. Az árok második szakasza az első szakasz vége után kb 50 méterrel kezdődik. Ez rövidebb és kevésbé látványos az elözöhöz képest de itt is érdemes végig menni. Összességében csodálatos élmény volt, kétszer is végig mentünk rajta. Igaz az idei aszályos nyár után. Esős időszak után sokkal nagyobb kihívás, ugyanakkor biztos még szebb a hely és nagyobb az élmény is. Képeken csatolom hol lehet az árok elején lemenni. Azután random...

Nagyon szép és vadregényes hely! Megtalálni nem könnyű, de megérte felkeresni! Mi Tar felől közelítettük meg. Az Attila úton végig haladtunk kocsival, majd az utca végén, az erdő előtt egy körbekerített telek előtt parkoltunk le. A túraösvényen haladtunk, kavicsos úton. A Felső Csevice-kút után balra a második földútra kell letérni a túraútról. Itt már földúton haladunk és egy elektromos kerítéshez érünk. Egy vadászles van itt. Egy falétrán át lehet mászni a kerítésen, majd még egyszer mászunk. Pár száz méter ezután és már láthatjuk is az árkot. Nagy élmény volt számunkra, pedig eső után jártunk ott és közben is...