Egyik irányból sikerült megtalálni a felvezető utat. Egy kis kiállítási étterem kedves és vicces tulajdonosa igazított el az úton " A Sárospatak közelében, a Megyer-hegyen fekvő Tengerszem hivatalosan is Magyarország legszebb természeti csodája. A tengerszemet emberkéz formálta a középkor óta, de mára a hajdani malomkőbánya és a természet lenyűgözően harmonikus egységet alkot.
A Tengerszem kialakulása A 303 m magas Megyer-hegy vulkáni eredetű, kemény kőzete kiválóan alkalmas malomkőgyártásra, már a XV. században is működő kőbánya volt a területen. A malomkövek fejtését és kidolgozását évszázadokon át hasonló technikával, szerszámokkal és kézi erővel végezték. A XIX. század végén bekövetkezett termeléscsökkenés, majd a működés 1907. évi beszüntetése előtt a malomkőbánya átlagos termelése évi 300-450 malomkő között változott.
A bányában felgyülemlett víz eltávolítására a vízlevezető vágat mélyítését 1844-ben kezdték meg és évtizedeken át folytatták a középkori bánya szegletében. A felhagyott malomkőbánya fejtési gödrében alakult ki az a tó, melyet később Tengerszemnek neveztek. Az itt bányászott malomköveket gabonaőrlésre, érczúzásra, de még paprikamalomban is használták. A Megyer-hegyen bányászott „pataki malomkövek” külföldön is keresettek voltak.
A Tengerszem látogatása A tó legnagyobb mélysége 6,5 m, a tavat körülvevő sziklafalak pedig 70 méterrel magasodnak a víztükör fölé. A lélegzetelállító szépségű tavacskát a Malomkő tanösvényen keresztül közelíthetjük meg. A tájékoztató táblák részletes ismertetést adnak a természeti jelenség kialakulásáról, a malomkőbánya történetéről, a bányászatról, a terület élővilágáról.
A csapadékvíz felgyülemlésével kialakult tengerszem sajátos botanikai, zoológiai és földtani értékeivel egyedülálló jelentőségű, védett terület. A bányaőr barlangja, a sziklába vájt egykori kovácsműhely, a kibányászott malomkövek és az elszállításukra kivágott "kanyon" szintén érdekes látványt nyújtanak.
A Megyer-hegy oldalába magasan felhúzódó szőlők közül negyedóra alatt egy keskeny, néhol kissé meredek ösvényen tudjuk megközelíteni a Tengerszemet. A tanösvény jelzései teljesen körbe vezetnek a tó körül meredeken felkapaszkodva a sziklafalak tetejére. A biztonságot korlátok jelentik, nem érdemes kockáztatni egy-egy jónak gondolt fotó kedvéért, a sziklafalnál morzsalékos a talaj, és szédítő a mélység. Annak ellenére, hogy nem túl nehéz a túra, érdemes megfelelő lábbelit, legalább egy csúszásgátló talppal felszerelt, lábat jól tartó, strapabíró túracipőt viselni. A tó körüli meredek ösvényen pedig remek szolgálatot tehet egy pár könnyű túrabot. Innivalót hozzunk magunkkal, egy kis méretű hátizsákba a szendvicsek mellé még egy pulcsi is befér.
Érdemes körbejárni a tengerszemet a meredek, keskeny ösvényen, az egykori bánya pereméről lenyűgöző kilátás nyílik a vízzel telt „kráterra”. A fenékvíz lecsapolására szánt függőleges falú mély sziklafolyosón keresztül tudjuk megközelíteni...
Read moreA Megyer-hegyi tengerszem és környéke az Aggteleki Nemzeti Park kezelésében álló egyedülálló volt malomkőbánya, nagy jelentőségű bányatörténeti és földtani, valamint a bányászkodás befejezése óta kialakult botanikai és zoológiai emlék, védett terület, Károlyfalván, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.
Földrajza és turizmusa A tó Sárospatak városa fölött elhelyezkedő 324 méter magas Megyer-hegy területén található. Bár a nevében szerepel a tengerszem, ez egy bányató, amelynek vize csapadékvíz, nincs köze a tengerszemek gleccservizéhez. A hegy fő tömege jól megmunkálható és szilárd, átkovásodott felső miocén korú riolittufából áll, mely a kainozoikum korszakban képződött.1] Mélysége egyes helyeken a 6,5 métert is elérheti,[2] a tavat körbevevő sziklafalak maximum 70 méterre magasodnak a víztükör fölé.[3] A bányagödör mindössze 4000 köbméter.
Ma a tó kedvelt túrázó és kirándulóhely, valamint geológiai feltárulás és kultúrtörténeti bemutatóhely is, ahol napjainkban jó állapotban levő ösvények találhatók a turisták számára, és információs táblák is segítenek tájékozódásban.[4] Gyalogos turistaösvényeken Károlyfalváról és Sárospatakról is megközelíthető.[5] A Malomkő tanösvény kiemelt látogatottsággal bír, mely piros túraút-jelzéssel vezet Sárospatak belvárosától. Az erdőben a jelek jól kivehetőek, azonban a terep elég meredek, de érdemes nekivágni, hisz korlátok teszik biztonságossá azoknak, akik felülről – a hajdani bánya pereméről – is szeretnének bepillantani a vízzel kitöltött katlanba. Az ösvények hossza körülbelül 1 km.[3]
2011-ben, az Origo internetes újság Csillagtúra nevű, Magyarország 7 természeti csodáját kereső online játékában az olvasók a Megyer-hegyi tengerszemet találták a legszebbnek, és sorolták az első helyre.[3]
Keletkezése és története A 324 méter magas Megyer-hegy a földtörténeti harmadkor, középső miocén vulkanikus riolittufa kúpja, tömegét döntően horzsaköves – kovás riolittufa és hidrokvarcit építi fel.[6]
A kovasavval átitatott kőzetet megszilárdulás után igen nagy keménység jellemzi, amelyet kristályos zárványai és üregei kiválóan alkalmassá tettek a malomkő-gyártásra. Az emberek itt bányászták ki a gabonaőrlők és az érczúzók malomköveit egészen a 15. századtól. A bányászmunkások kisebb fülkéket vájtak maguknak a bánya falába, és itt is laktak.[3] A malomkövek fejtését és kidolgozását több évszázadon át szinte ugyanolyan technikával, szerszámokkal és kézi munkával végezték.[2]
Az egykori bánya fejtési gödrében mára jelentős mennyiségű csapadékvíz gyűlt fel. Így keletkezett a napjainkban is megtalálható állandó vizű tó, melynek össztömege 4000 köbméter, legmélyebb pontja 6,5 méter.[1 Az összegyűlt víz eltávolítására a bányászat idején elvezető csatornákat is kialakítottak.[1]
A bányát 1907-ben zárták be a termelés folyamatos csökkenése miatt.[4] Az egykori bányaudvaron jelenleg is megfigyelhető néhány...
Read moreÉszak-Kelet Magyarországon járva, ha már Sárospatakig utazunk, több érdekes látnivalót találhatunk. Figyelmesen autózva, a várostól néhány kilométerre, a főút mellett egy tábla irányít „Tengerszem” felirattal a hegy irányába. Végigdöcögünk a földúton a Megyer-hegy lábánál levő rögtönzött parkolóig, és kíváncsisággal tekintgetünk a 324 méter csúcsot rejtő erdőre.
Gyalogosan némi kitartással érkezünk a tavacskához, amit a vállalkozó kedvűek könnyen körbe is sétálhatnak. Segítenek a tájékoztató táblák, melyek tanösvényként vezetnek idáig.A Tengerszem egy elhagyott malomkő-bánya fejtési gödrében összegyűlt csapadékból lett tóvá. Mélysége egyes helyeken a 6,5 métert is elérheti, a tavat körbevevő sziklafalak maximum 70 méterre magasodnak a víztükör fölé. A bányagödör mindössze 4000 köbméter. Ma a tengerszem kedvelt túrázó és kirándulóhely. A parkolótól megkerülni a tavat, 1-1,5 óra kényelmes kirándulás keretében, mindenképp zárt cipőben ajánlott!
Traveling to North-East Hungary, if you are traveling to Sárospatak, you will find several interesting sights. Driving attentively, a few kilometers from the city, there is a sign directing you to the mountain, next to the main road. We crawl along the dirt road to the impromptu parking lot at the foot of Mount Megyer, and curiously look at the 324-meter forest.
We arrive at the pond with some persistence on foot, which can be easily walked around by entrepreneurs. The signboards, which lead to it as a nature trail, help me out. Depths can be up to 6.5 meters in some places, with rock walls around the lake rising up to 70 meters above the water. The mine pit is only 4000 cubic meters. Today, the sea is a popular hiking and hiking destination. It is recommended to get around the lake from the parking lot, in a comfortable outing for 1-1.5 hours, in...
Read more