Salgói vár — Attraction in Salgótarjáni járás

A Medves-fennsíkon, Salgótarjántól ÉK-re egy 625 m magas vulkáni kúpon találjuk Salgó várát. A név jelentése "fénylő, ragyogó, verőfényes, napsütötte hely, hegycsúcs". Festői, zsákszerű egymásra rakódott szürke bazaltoszlopok fogják közre azt a magot, melyre a középkori vár épült.

A Kacsics nembéli Illés egyik fia volt az a Péter, akivel először 1246-ban találkozunk az oklevelekben, ekkor a füleki várbirtok határjárásában "Tarian" föld — vagy annak egy része — birtokosaként említik. Péter testvének utdajára, Tarjáni Miklósra kell gondolnunk akkor, amikor Salgó várának építése szóba jöhet. Tarjáni Miklós rokonaihoz hasonlóan behódolt 1308-ban Csák Máténak, sőt szűkebb köréhez tartozott még 1316-ban is. 1318-19 körül azonban sietve Károly Róbert oldalára állt, így fiai megőrizhették várukat és birtokukat. Rokonaik azonban elvesztették váraikat: Somoskőt, Baglyaskőt, Hollókőt és Sztrahorát. A vár első okleveles említése (Castrum Salgow) 1341-ből való, amikor Somoskő határjárásakor a testvérek: Illés és Miklós közös váraként szerepelt. 1345-ben egy oklevél II. Miklóst salgóinak, Illést szőllősinek nevezte. 1348. október 21-én a váci káptalan előtt Salgói II. Miklós (maga, valamint János és István nevű fiai nevében) valamint Illés fia: Dénes, fivéreivel Benedek, III. Miklós együtt elhatározták, hogy Tarján nevű, Salgó vára melletti birtokuk és Salgó vára kivételével minden birtokukon megosztoznak. A vár és uradalma 1411-ben már a rokon Szécsényi Tamás unokája, 1460 nyarán Giskra huszitái foglalják el Andrisko és Uhrik vezetésével. Még ez év szeptemberében ostrommal veszi vissza Hunyadi Mátyás, aki a legenda szerint az ostrom során arcán megsebesült egy nyílvesszőtől. Annyira haragra gerjedt, hogy a szomszédos husziták által megszállt Zagyvafő várát földig romboltatta. 1460. október 7-én 12.000 aranyforintéit elzálogosította Szapolyai Imrének és testvéreinek: Miklósnak és Istvánnak. A Szapolyai család kezében hetven éven át tartott a főúri várrá vált Salgó fénykora, erre az időre esik teljes kiépítése is. 1481-ben a várnagy Kartali Bornemissza György volt. Szapolyai István halála (1499) után fia János, a későbbi király (1526-1540) örökölte.

1527-ben I. Ferdinánd (1526-1564) hívének, Tóthi-Lengyel János kir. asztalnokmesternek adományozta, aki azonban az adományozást nem tudta érvényesíteni. Ugyanekkor János király a Füleket és Csővárat isA Ráskaiak kihaltával Ráskai Dorottya férje, a főként Gömörben birtokos Bebek Ferenc tette rá kezét "örökség" címén a három nógrádi várra, s azokra 1544-ben I. Ferdinándtól — jelentős összeg fejében — adománylevelet is szerzett. Bebek 1548-ban királyi engedéllyel eladta Derencsényi Farkasnak.

A törökök 1554-ben foglalták el Salgót, Kara Hamza bég ágyúknak látszó fatörzseket húzatott a szomszédos hegyre, erre a megrémült védők Ságvári Simon kapitánnyal feladták a várat. Török őrsége 40 fő körül mozgott. 1561-ben a salgói törökök a somoskői vár magyar védőit megtámadták, amikor azok a vár alatt lovaikat legeltették. A cselvetésnek 12 magyar katona esett áldozatul. 1593-ban Fülek visszafoglalása után Prépostvári egri főkapitánynak feladták a török védők. Másik tanulmány szerint (1981-83-as ásatási eredmények) ostrommal vették vissza, a magyar tüzérség Kis-Salgó felől lőtte rommá az erődítést, ami leégett. Maga a birtoktest a Derencsényiek kihaltával a Balassiak kezére jutott, a később már csak "dirutum Castrum Salgo" — a lerombolt Salgó vára tűnik fel a peres iratokban. Salgó katonai szerepe végleg befejeződött, felépítésére nem tettek kísérletet.

Petőfi Sándor 1845. június 11-én látogatta meg a romokat s az élmény ihlette a Salgó c. romantikus költeményének megírására. A látogatás emlékét 1923-ban emléktáblával örökítették meg. (Várak, kastélyok, templomok c. folyóirat).

Könnyen megközelíthető, csodaszép helyen találjuk a vár maradványait, lélegzet-elállító kilátással közelre, távolra. A Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet és a Novohrad-Nógrád Geopark méltán híres, jelentős látványossága. Feltétlen...

Sajnos nem nagyon látszik állagmegóvó karbantartás. "Salgótarjántól északra egy 625 méter magas vulkáni csúcson találjuk Salgó várának maradványait, aminek történetét Petőfi Sándor rímekbe foglalta. Aki felmegy és körbenéz, csodás panorámában gyönyörködhet, aminek része a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra és a Bükk, sőt jó időben még a Magas-Tátra gerince is felfedezhető. A látványban megbújik Somoskő jellegzetes sisakot viselő vára is.

A vár építésének körülményeiről mindössze annyit tudunk, hogy a Kacsics nemzetség Simon bán ágának tagjai emelték valamikor a tatárjárás után. Írásos dokumentum először csak 1341-ben említi. A törökök ostromát persze nem kerülhette el; elfoglalásának mondája pedig ma is tanulsággal szolgál. 1554 őszének egyik reggelén a várbeliek felfedezték a szomszédos hegytetőn egy hatalmas ágyú sziluettjét. Nemsokára megérkezett a törökök követe, aki tudtukra adta, hogy ha nem adják meg magukat önként, Kara Hamza bég szétlövi a várat a gigantikus fegyverrel. Ellenkezésnek nem lett volna értelme, így a várat átengedték az ellenségnek. Később, a kivonuláskor fedezték fel, hogy az „ágyú” valójában csak egy kerekekre rakott jókora fatörzs volt - a török azonban magáénak tudhatta az erősséget. 1593-ban sikerült csak kiűzni őket, de addigra az épület állapota leromlott, és stratégiai jelentőségét is elveszítette. Petőfi Sándor 1845 nyarán volt itt; ennek köszönhetően született meg a Salgó című költemény. A látogatást egy emléktábla is őrzi a helyszínen. A monda szerint a költő lovon érkezett; a hátas egyik patkójának nyoma ma is felfedezhető a várkapu...

Amazing view from the top! The castle went through on a renovation, the highest tower got a roof. Parking is 1,7km from the castle, so it is easily accessible with children too. Follow the green T tourist sign for 1,5km, you will get to the "carved squirrel". From here 0,3km more on red L. The last 20 steps a bit high, but the rest of the trail is a nice walk. If you are in the area make sure you don't miss the witch's stones! Only 0,3km from the "carved...