Batthyány-Geist Kastély — Attraction in Szarvasi járás

A kastély és a park szabadon látogatható,nyitott kapukkal várnak-gyakorlatilag csak az oszlop van meg belőle a bejáratnál. A leírások szerint néhány éve jelentős támogatást kaptak. A park viszonylag rendben van, a bokrok frissen metszettek voltak, néhány új pad, pihenőhely,és információs tábla kikerült.A kápolna teljesen felújított.Az épületek elég romosak,ezért csak óvatosan.Itt-ott látszik,hogy bizonyos munkálatok történtek felújítás irányába (pl. betonelemekkel megerősített tetőrész, diszes védőháló a hátsó részén).Belül teljesen friss családfa táblára is bukkantam.De most semmi nyoma,hogy haladnának is ezek a munkálatok. A személyes élmények után egy kis hivatalos történet: "A Békéscsaba és Szarvas között fekvő Kondoros történelmét meghatározza a híres-hírhedt kondorosi csárda és az itt megbúvó még hírhedtebb betyárok története. A törvényeken kívül álló betyárok megfigyelésére még zsandárlaktanya is épült a csárdával szemben. De egyes elbeszélések szerint a zsandárok fő feladata nem a "betyárfészek" ellenőrzése volt. Figyelmük középpontjában ugyanis a csárdától négy kilométerre fekvő Batthyány-kastély - ma: Batthyány-Geist-kastély - megfigyelése lehetett, ahol a Bach-korszakban a magyar urak rendszeresen összegyűltek vadászni. Romos állapotában is jelentős látnivaló a Batthyány-Geist-vadászkastély. 1850-ben gróf Batthyány László és báró Wenckheim Béla kezdeményezésére itt alapították meg az első magyar vadásztársaságot, az Alföldi Vadásztársulatot. A 19. század derekán, mikor az 1848-49-es szabadságharc bukása feletti reményvesztettség érzése határozta meg a magyar nemesek életét, a Kondoros mellett álló vadászkastély fontos részévé vált a magyarországi közéletnek, gazdasági-politikai megújulásnak. A Kossuth-párti nemesek, akik nem tudtak beletörődni a szabadságharc bukásába, itt gyűltek össze, hogy vadászat álcája alatt politizálhassanak és ápolják a '48-as hagyományokat.Az évek során a vadászatokon számos kiemelkedő személyiség vett részt, többek között gróf Almásy Dénes, gróf Batthyány László, gróf Bethlen József s báró Eötvös József. Később Geist Gáspár tulajdonába került az akkor még több ezer holdas Batthyány birtokkal együtt. Geist Gáspár a klasszicista kastély homlokzatát Ybl Miklós tervei alapján áttépítette romantikus stílusúra - még mint bérlő - feltehetően 1864 / 65-ben, amikor is felépült a közeli kápolna, amely alatt családi kripta található. A tulajdonjogot 1871-ben vásárolta meg. A Geist-uradalom virágzó birtokká vált, ahol a költő, Petőfi Sándor öccse, Petőfi István 22 éven át gazdatisztként dolgozott. A második világháború után a Geist-család elmenekült, a kastély pedig a kommunista magyar állam tulajdonába került, gazdasági épületként, irodaként használták. Parkjában találhatók a legidősebb kondorosi fák, köztük a legendás Batthyány-fa, melyet 1848-ban az első magyar miniszterelnök, gróf Batthyány...

Az internetes források szerint 2015-ben rekonstruálták az egykori díszkertet, illetve hozták rendbe a kastélyparkot, és kapott új tetőt a központi épület is. Ekkor felmerült, hogy a Nemzeti Kastélyprogram keretén belül felújítják a kastélyt is, erre azonban még nem került sor. 2020-ra elkészült a kápolna felújítása, amelyet a Geist-család egyik leszármazottja, Patay Géza jelenlétében avattak fel újra.

A hely különlegessége a parkja, ahol megtalálható a legendás Batthyány-fa, melyet 1848-ban Magyarország első felelős magyar miniszterelnöke, gróf Batthyány Lajos ültetett. A mára kiszáradt, de még álló fát bekerített rész és a történetét a 2010-ben felavatott...

Egész évben, minden nap 0-24 óráig kizárólag kívülről díjmentesen megtekinthető. Parkja teljesen megújult kormányzati és uniós forrásból. Egy 2015-ös bejelentés szerint 1 milliárd forintot szánt az állam Nemzeti Kastélyprogramon keresztül a felújítására. Batthyány László építtette 1844 és 1851 között, több forrás szerint a Wenckheim családdal közösen. Batthyány László később bérbe adta a birtokot Geist Gáspár gyulai polgárnak. Geist Gáspár tovább bővítette, ekkor még mint bérlő, a tulajdonjogot 1871-ben...