Decebal sziklába vésett arcképe egyike a legtöbbet fotózott helynek a Vaskapuban. Ki volt Decebal mit tudunk róla? Imponáló méretével Európa legnagyobb méretű kőszobra ötvenöt méter magas és 25 méter széles. Az arcot tíz éven át (1994-2004) 10-12 alpinista véste. A munkálatokat egy román milliomos finanszírozta. Decebalt a fellelhető források először már hadvezérként említik, amikor i.u. 87-88-ban hódító háborút folytatott a Balkánon. A Római Birodalom akkortájt a területet saját érdekszférájába tartozónak tartotta, ezért az agresszióra hamar válaszolt. Decebal, már uralkodóként, 88-ban vereséget szenvedett a rómaiaktól de a győztesek enyhe békeszerződést „kényszerítettek” a dákokra. A veszteseket az északról támadó barbárok megállítására kötelezték, amihez az anyagiakat a rómaiak biztosították. Az új római császár, Traianus azonban a szerződést túlzottan engedékenynek tartotta, ezért azt semmisnek nyilvánította. 101-ben rómaiak megtámadták a dákokat és újra győzedelmeskedtek. Decebalnak ezúttal sokkal szigorúbb feltételeket kellett elfogadnia. Titokban azonban revansra készült. Traianushoz eljutott a készülődés híre, ezért végső leszámolásra sorakoztatta fel csapatait. Drobeta közelében hidat építtetett a Dunán és az átvonuló nagy létszámú seregtestek végső diadalt arattak a dák csapatok felett. Decebal menekült, ám néhány római katona észrevette és üldözésére indultak. Amikor további menekülését kilátástalannak ítélte, Decebal az öngyilkosságot választotta, saját kardjába dőlt, így kerülve el a fogságot. A rómaiak levágták a dák király fejét és Rómába, Traianus császárnak küldték el. A hiedelem szerint öngyilkossága előtt Decebal a kincseit elrejtette a Hunyad megyében csordogáló Strigy folyóba, és temetése hasonló volt Alttila hun királyhoz. A vízfolyás a Dák királyság fővárosától, Sarmizegethustól pár órára folyik. Amatőr és hivatásos kutatók a mai napig keresik helyét.