Ineu Fortress — Attraction in Ineu

A borosjenői vár első írásos említése - mint királyi vár - Castri Jeneu néven maradt fenn 1295-ből. A királyi várat az elkövetkező évszázadokban főleg a Losonczy család, de többek között János Zsigmond és Borbély György karánsebesi bán is birtokolta. A XVI. században egyaránt volt német, magyar és török kézen is. A törökök 1566-tól 1595-ig uralkodtak felette. 1620-ban Gálffy György várkapitány kezdett hozzá a leromlott vár helyreállításához, de a 1645-ben az új kapitány, Haller Gábor kezdte el felújíttatni és helyreállíttatni a bástyákat, ugyanis I. Rákóczi György erdélyi fejedelem uralkodása idején a várat nagyban átépítették. Tehát a jelenlegi várat 1645-1652 között a Rákócziak építtették. 1658-ban újra a törökök ostromolták sikerrel. Falai között megfordult a híres török utazó, Evlia Cselebi is, aki így írt az erődítményről 1660-ban: „E városon belül, a várban csinos kis váracska [...]. Négy szögletén deszkatetejű négy erős torony van, mely falának szélessége húsz láb. E belső várnak egy nyugatra néző kapuja van, ennek árka is tele van folyóvízzel.” A várat 1693-ban foglalta vissza Veterani tábornok a törököktől és osztrák császári tulajdonná vált. Katonai jellege 1746-ban szűnt meg, amikor Mária Terézia parancsára a jenői helyőrséget az aradi várba rendelték. Az 1848-49-es szabadságharc fontos történelmi eseménye fűződik hozzá: 1849. augusztus 21-én Vécsey Károly, vértanú tábornok itt adta meg magát az orosz Rüdiger tábornoknak. Jelenlegi, várkastély jellegű formáját az 1870-es neoklasszicista átalakítás során nyerte el. A sokáig Erdély legfontosabb végvárai közé tartozó épületet 1885 után honvéd kaszárnyának, 1901-ig laktanyának használták, a II. világháborút követően pedig kisegítő iskola, árvaház és nevelőintézet működött itt fogyatékkal élő gyerekek számára. Felújítása...

Osmanlılar döneminde bu kalenin yakınında bir Camii vardı. Sultan Mehmet Câmii, Yanova Kalesi’nin ikinci kez fethinden sonra Sultan IV. Mehmet adına kale içinde inşâ ettirilmiştir. 1660’ta Varat Muhasarası’na Köse Ali Paşa’nın mâiyetinde bizzat katılan Evliyâ Çelebi, Yanova’dan geçerken burayı 800 evi, 200 dükkânı bulunan bir kale ve şehir olarak niteler. IV. Mehmet Câmii’ni kale kapısının iç yüzünde, saat kulesinin yanında diye bildirir. Sultan Mehmet Câmii, 10×16 m ölçülerinde dikdörtgen planlı, kırma çatılı bir eserdir. Batı cephesinde taş minâresi yer almaktaydı. Câminin beden duvarları tuğladan inşâ edilmişti. Câminin kuzeyinde ahşap tavanlı açık bir son cemaat yeri olduğu, daha sonra kısmen bu bölümün kapatıldığı görülmektedir. Sultan Mehmet Câmii, Osmanlıların kaleden çekilmesinden sonra 1693 yılında Avusturyalılar tarafından Katolik kilisesine çevrilmiştir. 1858 yılında şehirde yeni kilise inşâ edilene kadar kullanılan câmi, bu târihten sonra terk edilmiş, II. Dünya Savaşı sonunda da tümüyle...

Borosjenő a Fehér – Körös partján fekvő egykori járási székhely, mely Aradtól csupán 48 kilométerre található Arad megyében. Elnevezése: Minden bizonnyal egy magyar törzsnévből (Jenő) ered.

Története röviden: Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIII. századból származik. Ebben a forrásban még castri Jeneuként olvashatunk róla. Jenoként is említik...