Az egykori római erőd a 35-ös úton, Davidovactól Novi Sip felé a jobb, Duna felőli oldalon található. A Google Maps útvonal tervezője alulra visz, ahonnan fel kellene mászni a sziklára. Az út mellett viszont rosszul van kitáblázva. Itt parkoljatok: 44.653045636047885, 22.5426195061893
Az erőd történelmi és régészeti fontossága sokkal nagyobb, mint ahogyan kinéz. Sajnos nem nagyon van karbantartva, nagy a gaz is. Önmagában nem éri meg, de ha a környéken kirándulunk, vagy átutazunk megér 30 perc megállót. Ott olvassátok el ezt a bejegyzést és képzeljétek el a helyet 1900 évvel ezelőtt!
Diana római kori erődje a Duna part szikláin található, a Vaskapu - szorosban. A Tiberius-Claudius korban épült a római Moesia tartomány limes határrendszerének részeként. Ezek egyik legjobban feltárt erődje. Miután Domitianus császár (51. október 24. - 96. szeptember 18.) dák háborúja során a korábbi, 1,04 hektár területű erősség elpusztult, Traianus dák háborúinak előkészítése során, i.sz. 100-ban újjáépítették. Ez az erőd nagyobb, 1,7 hektáros területet foglalt el és a fontosabb épületeket kőből és nem fából építették. Ezután „Statio Cataractarum Dianae” néven vált ismertté, ugyanis a folyó szurdok zuhatagait, zúgóit (amit kataraktának hívtak) elkerülendő épített mesterséges csatorna bejáratát védte. Ezt a több mint 3 km hosszú és 40 m széles építményt dicsőíti az erőd közelében megtalált császári tábla is. (Gondoljunk bele, hogy mekkora mérnöki és fizikai teljesítmény volt ez a csatorna!)
A helyőrségben a római Moesia légióinak (V. Macedonica, VII. Claudia, IIII. Flavia, XIII. Gemina) különítményei, valamint segédcsapatok állomásoztak. Az erődítmény 172 x 100 m-es volt, és félköríves tornyokkal rendelkezett. Tőle 150 m-re nyugatra egy polgári település volt, a keleti oldalon pedig egy ősi temető. A területen egy vízvezetéket is felfedeztek. A már említett ún. császári táblát, egy feliratos márványtáblát (97x209x20 cm) 1969-ben találták a Diana erődtől 150 m-re délkeletre, a római temető keleti szélénél. A tábla az i.sz. 101-ben ásott Traianus-csatorna emlékét őrzi: „Traianus Augustus császár, az istenített Nerva fia, a germánok felett győztes, főpap, a tribunusi hatalom ötszörös birtokosa, hazája atyja, négyszeres konzul, a Duna hajózását, amely a zúgók miatt veszélyes volt, egy új csatorna ásásával biztonságossá tette.” A 3. század végén és a 4. század elején további tornyokat építettek a Duna-partja felé, de ez sem volt elég. A 4. század közepén a betörő hunok megrongálták. I.sz. 530-ban Justinianus kelet-római (bizánci) császár azonban újjáépíttette. Nem ismerjük pontosan, hogy az erődöt végül mikor és miért hagyták el végleg. A bizánci uralom maradványai nem jelentősek. A régészek csak néhány bizánci kori cserépedényt és érmét találtak a területen. Feltehetően a szlávok 6. század végi, 7. század eleji letelepedésének idején néptelenedett el. Az biztos, hogy a helyén többet nem állt sem erőd, sem település. Az ásatások során mindennapi használati eszközök, márvány- és bronzszobrok kerültek elő. 1983-ban a Szerb Köztársaság a Diana erődöt felvette a kivételes jelentőségű régészeti helyszínek szerbiai listájára. Sajnos a Vaskapu vízerőmű építése során az állomás jelentős része víz alá került. Ez megnehezíti a további régészeti feltárásokat, és erősen korlátozza, hanem lehetettlené teszi, hogy az erőd pusztulásának okait...
Read moreI liked the freedom of the place and the obvious historical value. As other reviews said there's no guide or entrance fee. The place itself is not well kept but the vegetation is trimmed neatly. The fortress is surprisingly large, thought not a lot of the buildings are visible. There are signs of archeological and rebuilding efforts but nowadays the place is abandoned. There is still so much room for exploration, most of the ruins still appear to be covered by earth. There is a worn sign in front of the ruins telling a little about the history of the place but is mostly...
Read moreFUERTE DE DIANA Entre Karatas (Kladovo) y la central hidroeléctrica “Djerdap”, a orillas del Danubio, se encuentran los restos del fuerte romano de Diana. Fue construido, en época del emperador Trajano, para proteger y controlar el tráfico marítimo en el canal de Sipa. Esta canal, finalizado en el año 101 d.C., permitía la navegación por el Danubio, al evitar los rápidos y cataratas que imposibilitaban la navegación por el cauce del río. El canal contaba con una longitud de 3.220m. y una anchura de 57m. en el fondo del mismo. El fuerte estaba situado a la entrada del canal. Según una inscripción hallada en 1981, su denominación latina era Statio Cataractarum Diana. En él estuvieron acandonadas unidades de diversas legiones romanas, como la Legio V Macedonica, VII Claudia, IIII Flavia, XIII Gemina y unidades auxiliares como la Cohors VI Thracum o la V Gallorum. El fuerte de Diana era uno de los mayores fuertes auxiliares de todo el limes danubiano. Las fortificaciones del fuerte fueron incrementadas en el siglo IV d.C. ante el aumento de los ataques bárbaros. A mediados del siglo V d.C., Los hunos lo destruyeron, siendo posteriormente reconstruido por Justiniano en torno al año 530 d.C., aunque volvió a caer ante los avaros a finales del...
Read more