Csábrágot felépítése után egy ideig Litva várának mondták. Ezt az elnevezését a közeli, Litva nevű romvártól kapta, mely tőle DK-re 3 km-re, a Litva folyó kanyarulatában állt, és az 1320-as években pusztult el. A két vár közelsége és azonos neve miatt e korán elpusztult vár adatait a történészek napjainkig tévesen, Csábrág történelmében szerepeltetik.
Az "új" Litva várat feltehetően Károly Róbert építtette Csák Máté halála után, majd 1335-ben a Dobrakutyai nemzetségnek adományozta, cserében Dobrakucsa váráért. 1342-ben a király Dobrakutyai Demeter fia Lőrinc fiaitól, Pétertől és Leukustól hűtlenség címén elkobozta Litva várát (a későbbi Csábrágot) a másik, romos Litva várral, valamint 26 faluval és 6 vámmal együtt. Mária királynő Szécsényi Franknak adta zálogba, de Zsigmond 1387-ben Saskőért visszacserélte, és 1390-ben Jolsvai Leustáknak adta, aki viszont Keselőkőért cserében Pásztói Jánosnak és kazai Kakas Lászlónak engedte át. 1394 óta egyedül a Kakas családé volt. A várat a 15. sz. második felétől kezdve többnyire már Csábrágnak nevezik. Még 1467 előtt Horváth Damján szerezte meg, s e család felvette a Csábrági, ill. a Litvai előnevet. 1475-ben Horváth Damján özvegye Balassa Lászlóhoz ment nőül, s a következő évben sógorával, Horváth Péterrel osztozott meg a vár birtokain. 1511-ben már Fáncsy Orbán volt Csábrág tulajdonosa, aki ebben az évben eladta a várat a hozzá tartozó birtokokkal és néhány falu vámjával 1000 arany forintért Tamás érseknek és az Erdődyeknek. 1517-ben azután II. Lajos király adománya ill. Bakócz Tamás végrendelete nyomán végleg az Erdődyeké lett. Később Erdődy Klárával hozományul Pálffy Péter szerezte meg. Itt született fia, a törökverő Pálffy Miklós. Az ellenkirályok alatt Csábrág vára és népe sok zaklatást szenvedett el; 1547-ben Balassa Menyhért a Ferdinándhoz hű Pálffy Pétertől elvette Csábrágot, de gróf Salm királyi vezér 1549-ben visszaszerezte azt Pálffy Péter számára és királyi őrséget helyezett a várba. Pálffy leányával, Katalinnal, Krusich János, dalmát származású vitéz és csábrági kapitány kapta meg a várat, aki megerősítette és többször megvédte a törökök ellen, kik Nógrád, Drégely, Szécsény és más közeli várak elfoglalása után gyakran portyáztak Csábrág felé. Krusich halála után, 1582-ben, özvegye révén Illésházy István, a későbbi nádor birtokába jutott a vár. 1584-ben a bécsi hadi körök Csábrág lerombolásának tervével foglakoztak, azért, hogy helyőrségét a bányavárosokhoz közelebb helyezzék. De a tervvel csakhamar felhagytak, sőt a következő évben Giulio Ferrari olasz építész, Korpona és Bakabánya erődítéseinek tervezője még jobban megerősítette a várat, melyet nagyobb mennyiségű lőszerrel is elláttak. A Bocskai-felkelés alatt 1604. december 28-án, a fejedelem hajdúi bevették Drégelypalánkot, majd ezután Csábrágot is elfoglalták. Illésházy István özvegyének elhalálozásával, 1622-ben, II. Ferdinánd király báró Koháry Péter érsekújvári vicegenerálisnak és utódainak adományozta. A felkelések idején Bethlen, I. Rákóczy György, Thököly és II. Rákóczi Ferenc csapatai foglalták el a királyhoz mindig hű Koháryak ellenállása után a csábrági várat. Az utolsó felkelés leverése után Csábrág katonai szerepe megszűnt és csak vadregényes fekvésű vidéki kastélyként szolgált a Koháryak nyári lakóhelyéül. A XIX. század elején az utolsó Koháry pusztulni hagyta az ötszáz éves sziklavárat, és a könnyebben megközelíthető, kényelmesebb Szentantalba tette át honti uradalma székhelyét s azt választotta állandó lakhelyéül. Csábrág várát 1812-ben Koháry Ferenc felgyújtatta és azóta a hajdan híres vár lakatlan rom. (Várak. hu)
Csábrág vára több részből áll. A hegytetőn helyezkedik el a palota, melyet a belsővár falai öveznek. Az alsó szinteken hatalmas, négyszögletes bástyák által erődített védőövek húzódnak. A romokat a fák és bokrok részben benőtték, több emeletes falai azonban így is rendkívül látványosak. Az utóbbi időben magyarok részvételével állagmegóvási és feltárási munkák folynak.
Nekem a világ...
Read more
Learn more insights from Wanderboat AI.
