Fakanalas Fogadó — Hotel in Pásztói járás

A nyitott ajtón függő ,,closed'' felirat igéz meg először. Nem tudom, mit gondoljak, de tudom, mit kell tennem. A feleségemre pillantok. Szemeiből visszatükröződik tekintetem elszánt értetlensége. Testben, lélekben, meggyőződéseinkben és kétségeinkben is egyek vagyunk. Átsétálunk a patakon keresztülívelő szűk, magas korláttal szegett fahídon. A hűvös csörgedezés étvágygerjesztően bizsergeti érzékeinket. Kísértés ez? Vajon milyen határt lépünk most át? Varázsigék, receptek vagy szidalmak morognak a párás levegőben? A patak magas partján két sorban álló asztalok, a viaszosvászon abroszok, az üres asztalok fölött várakozó vendégek, a tarkójukat legyező fenyőfák és a Mátra zsengén zöldellő hegyei titokzatosan hallgatnak. A gyepes terasz legtávolabbi csücskében helyezkedünk el. Étlapot kapunk, stilizált húsvágódeszkára fűzve. A választék viszonylag széles. A feleségem már reggel tudta, hogy rántott sajtot fog kérni. Én, ha új helyen járok, szinte mindig cigánypecsenyét eszek. És egy kancsó limonádé meg egy pár túrós, egy pár ,,bounty-s'' palacsinta.

,,Tetszettek tudni választani?'' Baljós, szaggatott kérdés. Körülményes zavarral válaszolunk az udvarias bátortalanságra. 26 éves vagyok. És elméletileg olyan államban élek, ahol az ember és ember közötti különbségek jogilag felszámoltattak, nyomaik pedig kikoptak a nyelvből is. Én legalábbis elszoktam a tetszikezéstől. ,,Én rántott sajtot kérnék'' kockáztatja meg a feleségem. ,,A-az szerintem most nincs'' hangzik egy pillanatnyi tűnődés után, ,,de'' és reménykedve pillant a kezében szorongatott kockás füzetre ,,inkább odaadom ezt. Ezek vannak most, azt hiszem.'' A feleségem a rántott camembert mellett dönt, én maradok a cigánypecsenyénél. Elhatározásom ismételt zavarba ejt. Nem helytelen kifejezés ez az adott körülmények között? Szégyellősen, lesütött szemmel ejtem a szót. Vajon felírta? A hosszas várakozás alapot látszik adni a kételyeimnek. Jó 10 perc, míg megérkezik a limonádés kancsó. Peremén két hosszú papírszívószál ágaskodik. Pohárból iszunk. A rendeléstől számított fél órán bőven túl vagyunk, mikor a fogások megérkeznek. Közben újabb vendégek telepedtek körénk. Egy pocakos apuka, gyötrődő tekintetű gyermekeivel, rövidre nyíratkozott feleségével és két pásztorkutyájával. Orrukra üt, ha a szomszédból átcsatangoló peckes tacskóra mordulnak. Egy 30 körüli pár: kövér nő és zsírosan izmos fiatalember, aki az étlap lapozgatásához is görcsösen megfeszíti felsőtestének tagjait.

És ekkor, meglepetésszerűen és mintegy a semmiből: olyan finomat eszünk, hogy szavakat is alig találunk rá. Nehéz ilyesmit kereken kijelenteni, de talán életem cigánypecsenyéje. Finom a camembert is. A cékla is jó. A (különben egyszerű) krumpliköret is. Visszatér a pincérlány, zavara láthatóan oszlik. A ,,tetszik'' szó kikopik a mondataiból. Hozza a palacsintát. ,,Ez a túrós, ez meg a bounty-s. Csak a kollégám mindkettőt... látják.'' Látjuk, ugyanolyan csokiöntetes, kókuszszóratos mindkét pár palacsinta. Barátságosan elmosolyodik. A barátság egyenlővé tesz. Vagy az egyenlőség barátokká? ,,Ügyesek voltak a tanulóim?'' kérdi magabiztos hangon a rangidős pincérlány a kutyás családtól. A-hha. Vajon tőlünk is megkérdezi majd?

A távozás előtti pisikörről visszatérve a feleségem figyelmeztet, hogy ha befordulok a WC felé, előtte nézzek balra. Nem szeretek feltűnően bámészkodni. Bár azoknak, akiket megbámulnak, jellemzően kevéssé tűnik fel, hogy bámulják őket. A civilizációnak hála az ember alapvetően jóhiszemű, különösen, ha épp eszik. És szegény tanulók esznek. Krumplipürét, levest, húsokat, majszolnak a félhomályos, fával burkolt belső térben, a fal mellett, a széles, sötét asztalok védelmében. Jó étvággyal, jó kedvvel, és úgy látszik, bőséggel. Visszasétálunk a szűk fahídon, a búcsút dörmögő patak fölött, másfél órai élményeink izgalmas szigetéről. Az állhatatosan csatangoló tacskóféleség mint a hely varázsának velünk távozó darabkája kíséri utunkat. Fülében kövér kullancs éktelenkedik. Okos szemeiben kedves kérdéseket olvasunk: ,,Jól tetszettek lakni? Jól tetszettek...

Baromi nagy csalódás! Először is maga a környék gyönyörű, az apartman is jó helyen van, sajnos a hely meghirdetése valóban a félrevezető. Egy ilyen helyre azért is megy szerintem mindenki, hogy pihenjen, élvezze a csendet, nyugalmat. Főként még pluszra is számítanék, amikor Superior szobát bérel persze magasabb áron. Elsősorban a Superior jelentése Kíváló, magasabb, amit képek alapján a honlapon el is hiszek. Sajna már a helyszínen nem. Problémáim: 1. Talán a Mátrában sokan szívesen feküdnének le és ébrednének fel madárcsicsergésre. Madárcsicsergés az van, de szúnyogháló az sehol, este szúnyogok, bogarak miatt sajnos nem nagyon lehet ablakot nyitva hagyni. Plusz a superior szoba hátsó ablaka, ami egyébként az erdőre nyílik(panoráma szép), de 9 óráig a csárda konyhájának tetején van és nem éppen a kaja szagra gondoltam, hogy azt szeretném élvezni amikor pihentünk a szobába. Plusz a konyhában dolgozók párbeszéde (reszelj már sajtot, mert pof.. ba..., és még sorolhatnám mit is kell végighallgatni.....). Reggel pedig fél7től olyan gyönyörűen tűz be a nap, hogy akaratlanul is azt élvezed, mivel sötétítő hiányában tuti felébred a vendég. Ekkor próbáltam a tetőtéri ablakon szellőztetni( egyébként amit fotóztam is a szomszéd épületből eléggé átlátni este is sötétítő híján, szomszédba volz), szellőztettem is de amit azt a fotón is látni sajnos, milyen is a látvány. Hát ez azért kivágja a biztosítékot rendesen( szeméttelep!????). És akkor jön a reggel: 2: a szobaajtón úgy hogy két zár is van kb kisújnyi a rés, de a zajok sajnos nem csak ott jönnek be. A szobafali szomszéd olyan mintha a szomszéd a szobánkba lett volna annyira áthallani. A szembelévő szobába ( pedig nem mentem át), de reggel 7töl valaki elég sok részt végig nézett a hupikék törpikböl, amire én annyira nem voltam kíváncsi( szívesebben pihentem volna.....). A szobába érthetetlenül sok a bútor és a kb 150centis tévét sem értem( szerintem aki ilyen szállásra és környékre jön nem biztos erre van szüksége), de ez a tulajdonos dolga! Felújitás tényleg volt de én szívesen cseréltem volna az 5 bútorból egyet szúnyoghálóra és sötétítőre!!!!! Szigetelés a falak közt nincsenek, borzalmasan áthallatszik minden. A takarításnál pókhálózni elég reg nem pokhálótalanítottak( fürdőbe, sarkak, ajtó felett, szobába klíma felett sarkakban mindenütt pókhálók, nem néz ki túl jól) Na és talán a 3. az megint a marketing. Foglaláskor a szoba típusa mellett az szerepel, hogy "nagyon jó reggeli az árban"! Szombati érkezéskor egy kosárba megkapod a másnap reggelinek nevezett csomagot!!!!! Tartalma 4 vizes zsemle, két pici nagyon gyatra minőségű light vaj, két pici doboz jam, két pici doboz nutella( utánzat), két libamájkrém, két 3in1 nescafe😭!!!!!!! Na ez ami nem éppen a nagyon jó reggeli kategóriába tartozik, és ezt mind elfogyaszthatsz a szobádban. Úgy gondolom, hogy a mátrában egy superior szobát foglalva, nem erre vágyik és számít senki aki itt szeretne pihenni. Ez nem az a hely ahová újra befoglalnék úgy hogy a szállás jó helyen van és a környék miatt visszamennék. Nem értem a tulajdonost, hogy a túlmarketingelt és fotók miatt másra számító vendégektől milyen kommentekre is számít. Ha ezeket nem kellett volna leírnom akkor reális lenne ár-érték arányban, de így nagyon nagy csalódás! Étterembe is fogyasztottunk, de mivel erre a szállásra ezek után 1csillagnál nem nagyon lehet többet adni(szerintem ez érthető), így a sok negatívum miatt azért javítottak az ósszképen a mosolygós bár nem túl gyors pincérek. Összességében szép helyen levő, részben felújított, így nem vendégvisszaváró nem megfelelően hirdetett...

Nagyon szép helyen van, kellemes, bőséges adagokkal, aki erre jár látogassa meg ezt a helyet mindenképp. ( vagy mégse :-( )

Update: Ismét ellátogattunk, már többször is voltunk itt és ez idáig 4 csillagra értékeltem. Most viszont nem értem mi történt, de hatalmas színvonalbeli romlás történt, pár hónapon belül, főleg a kiszolgálásban vagy csak mi fogtunk ki egy szerencsétlen napot??????

Sorolom a problémákat: Vasárnap délután 3 óra felé mentünk.Mi 6-an voltunk, kb. még 4 asztalnál ültek rajtunk kívül és összesen 20 asztal lehet, tehát szinte üres volt az étterem. Közölték, hogy csak kp-val lehet fizetni, ez még nem olyan nagy baj. Megkaptuk az igényes étlapot, amin közepes a választék, de ez így rendben is van, viszont ebből az 1/4-e nem volt elérhető, de olyan alapdolgok, mint gombaleves, rántott gomba, cézársaláta, uborkasaláta, savanyú paprika, gyümölcstea stb. Miután leadtuk a rendelést a húslevest kb. 1 óra múlva hozták ki, (ami amúgy finom volt), utána még fél órát kellet várni a második fogásra , amiben a libamáj volt a legextrább, a többi szokványos dolog volt, mint rántott hús, sült krumpli, rizs, rántott zöldség. Amig a második fogást ki nem hozták a leveses tányért nem vitték el, pedig az nem olyan megterhelő (csak ketten ettünk) és a savanyúságokat sem hozták ki előre, amit meg tehettek volna már rég. Az ajtót többször nyitva hagyta a pincérhölgy, ami nem volt túl kellemes, de a legfelháborítóbb az volt, hogy miután szóvá tettük halkan és illedelmesen, hogy mikor lesz kész az étel, akkor a pincérhölgy közölte pikért kioktató módon: "Ez nem gyorsétterem ide azért jönnek az emberek hogy várjanak az ételre". Na erre az egész étterem elhallgatott és mindenkinek kikerekedett a szeme........ Nem értem, hogy képzelik ezt, miért alkalmaznak ilyen személyzetet egy étteremben? A minket kiszolgáló pincér, viszont udvarias volt és illedelmes, csak a kiszolgálás minőségében volt egy-két dolog, amit nem értettünk.

Szóval eddig jártunk ide most már nem fogunk és másnak sem ajánlom. Régebben nagyon kedves volt a kiszolgálás és gyors is. Az ételek hatalmas adagok és aránylag finomak is, azzal most sem volt probléma, de minősíthetetlen a hangnem, amit kaptunk és ezt nem lehet tolerálni. Mi nem voltunk túl hangosak, nem fogyasztottunk alkoholt sem, ami miatt esetleg a személyzetnek lehet jogos kifogása, bár erről szól a vendéglátás: A VENDÉGNEK MINDIG IGAZA VAN!

Tisztelt Tulajdonos!

Nagyon sajnálom a történteket, így értehető volt a hiány. Ebben az esetben, ha finoman közölték volna velünk ezt a tényt, akkor természetesen toleráltunk volna minden hibát és hiányosságot. A "gyorséttermes megjegyzést" nem tudjuk tolerálni, ezt nem engedhette volna meg magának a hölgy, akkor inkább ne nyitottak volna ki aznap, ha ennyire zaklatottak a dolgozók, amit megértek. Ezzel sajnos csak a hely hírnevét rontották, azon kívűl, hogy gondolom jelentős anyagi kár is érte Önt. Mégegyszer nagyon sajnálom a történteket és további sok sikert kívánok a...