Csobánc Castle — Local services in Tapolcai járás

Gyönyörű a kilátás a várból. "A Tapolcai-medence jellegzetes, koporsó alakú tanúhegyeinek egyike a Csobánc, kopár, füves platóját középkori vár maradványai koronázzák. Tetejéről talán a legszebb Balaton-felvidéki panoráma tárul elénk, látjuk innen az összes híres tanúhegyet, a kilátás a Tihanyi-félszigettől a Keszthelyi-öbölig terjed. A Csobánc szőlőkkel borított szoknyáján kialakított, Gyulakeszi melletti parkolóból kiindulva változatos körtúrán fedezhetjük fel hazánk egyik legszebb, leglátványosabb vidékét. Enyhén emelkedő, széles dűlőutunk két Y alakú elágazáshoz is ér, az elsőnél a jobb oldali, a következőnél pedig a bal oldali ágat választva (a Z jelzések és jelzőtábla is segít) levegősebb területre érünk, szőlők közt kanyarogva jutunk fel egy romos, növényekkel benőtt épülethez, a Rossztemplomhoz. A Z jelzésű út egyenesen megy tovább, mi itt jobbra térünk egy jelzetlen ösvényre, mely a rom oldalától indul és egy-két perc alatt elérjük rajta a keresztben futó Országos Kéktúra útvonalát. Jobbra fordulunk, folyamatosan emelkedő, köves utunk eleinte árnyas erdőben vezet, majd kibukkan egy pazar kilátást nyújtó pihenőpadnál, ahonnan elénk tárul a Badacsony, Szigliget és a Szent György-hegy látványa a Balatonnal. A Csobánc füves oldalában kapaszkodunk tovább, élvezve az egyre szebb panorámát, majd az út egy nagy bal kanyarral északi irányba fordulva közelít a hegy tetejéhez. Bazaltköveken lépdelve egy újabb hajtűkanyarban ismét kilátópadnál pihenhetünk meg, innen északra nyílik kilátás. A szerpentinút végül a vár romjainál ér fel a Csobánc (376 m) széles, tágas, füves fennsíkjára.A plató központi részét Csobánc várának maradványai foglalják el. A várat a tatárjárás után, a XIII. sz. közepétől építették ki birtokosai a Rátót nembeli Gyulaffyak. A Buda 1541-es eleste után végvárként funkcionáló várat a török több ízben is sikertelenül ostromolta. 1669-ben az Esterházy család vásárolta meg, majd a törökök kiűzése után a Habsburgok által lebontásra ítéltetett erőd a Rákóczi-szabadságharcban jutott fontos szerephez. 1707-ben sikeresen visszaverték a vár kuruc és hajdú vitézei a jelentős túlerőben lévő császári csapatok támadását. Az osztrákok végül 1709-ben foglalták el Csobánc várát, ezek után már nem tudta elkerülni a robbantásokkal történő...

Gyönyörű hely! Maga a kirándulás is körtúra keretében a parkolótól a várig és vissza, nagyon hangulatos. Fentről pedig minden irányba fantasztikus kilátás nyílik. Innen látszik, milyen szép helyen élünk! És persze ott van Magyarország egyik legszebb tája, a tanúhegyek, és a Káli-medence is. Varázslatos!

Kirándulás a várhoz Kiindulópont: Gyulakeszin, a Csobánc vára parkoló. A Tapolca és Nemesgulács között fekvő Gyulakeszi központjában, a templom mellől induló Jókai utcán hagyjuk el a falu szélső házait, majd pár száz méter múlva, egy földúton érkezünk meg az ingyenes parkolóba. Elindulunk felfelé a zöld sáv és a zöld Mária-út jelzésen. A Mária-út az útszéli keresztnél jobbra halad, mi menjünk a zöld sáv jelzésen tovább egészen a Rossztemplomig. Ott meredeken felfelé köves úton haladva nemsoká elérjük az Országos Kéktúra kék sáv jelzését, amelyen eljutunk a várig. Visszafelé jöhetünk ugyanezen útvonalon, de akik felkészültek, érdemesebb egy körtúrát tenni. Ezt szintén az Országos Kéktúra kék sávos útvonalán, a másik irányba, a fennsík szélén keletnek indulva és végig haladva kezdjük meg. Köves, meredekké váló úton haladunk aztán lefelé a kellemetlenül lejtős, morzsalékos, csúszós terepen. Girbe-gurba fák közt botorkálunk, időnként szép vulkáni kőzetek közt érünk egyre lejjebb a fiatalos erdőben. Egy jobb kanyar után végre leérünk a szőlők felső határához, vége a fárasztó lejtőnek, majd egy Y elágazásnál (ahol a valaha volt Vár-kút is található) jobbra fordulva hagyjuk el a kék sávot, és haladunk tovább a Mária-út jelzésen egészen az útszéli keresztig, ahol felfelé menet egyszer már jártunk. A hangulatos úton érintjük a Von Beőthy Pincét, a Szent Donát-kápolnát, és egy másik útszéli keresztet is. Mindez kb. 4,5 kilométer. (Saját tapasztalatból a...

A hegy 376 méteres magasságával a Tapolcai-medence harmadik legmagasabb hegye. Gyulakeszi felől az autós parkolóból célszerű felgyalogolni, ahonnét oda-vissza mindössze 4,7 km a táv. Sétának azért nem mondanám, mert 260m a relatív szintkülönbség a várig. De ki is volt ez a Csobánc? Hát nem konkrét személy, hanem 'csobánnak' nevezték a hegyi pásztorokat. A vár valójában szinte teljes története alatt a Gyulaffy nemzetségé volt. A hegytetőt körbevevő legrégebbi falakat a tatárjárást követő időkben építették, tényleges erődítménnyé 1490-ben Kinizsi Pál bővíttette Habsburg Miksa betörései ellen. Mohács után a végvárrá vált, amit a török egyszer sem tudott bevenni. Hős kapitánya Gyulaffy László, viszont a szomszédos Hegyesd és más magyar várak visszavételében is jeleskedett. Ezzel érdemelte ki a ""magyar Achilles"" nevet. A vár történetének minden bizonnyal legfényesebb napja 1707. február 25. volt, amikor az Erdélyből Rabatin császári tábornagy vezetése alatt a Balaton-felvidéken át Ausztria felé visszavonuló haderő mintegy ezerfős osztaga sikertelen ostromot intézett Csobánc ellen. A várban Szász Márton kuruc vice hadnagy harminc gyalogos puskás hajdúja, ugyanennyi bemenekült fegyveres nemesember, asszonyaik és lányaik alkották a védősereget. A császáriak négyszáz fős veszteség után feladták az ostromot és sietve elvonultak. A Rákóczi-szabadságharc bukása után - sok más magyar várral egyetemben - ezt is Habsburg parancsra...