Sramli Csárda — Restaurant in Budapest

Anno édesapám kedvenc étterme volt, a tulajdonos hölgy jó barátja! Emlékeim szerint! Régi emlékeket akartam feleleveníteni, de nem sikerült! A pincér felkérdezett, hogy nem jelentkeztünk be? Arcán a napi munka Vasárnapi hangulata tükrözödőtt! Unalmas és fáradt volt a tekintete! Egy mosoly sokat javított volna a kiábrándulásomra..! Mondtam neki évekig minden hétvégén itt ebédeltünk Vasárnaponként! Pedig volt szabad asztal foglalás cetli nélkül! Meglepi ebéd lett volna de ez így elmaradt! Sebaj..! A lényeg az,hogy örülők itt minden rendben van! Maradnak a jó emlékek! RE.: Simán elfogadom a helyzetet, de a szürke inges pincér úr roppantul nem volt kedves, amolyan szívesen látjuk legközelebb! Valóban volt olyan asztal ahol volt FOGLALVA kis tábla! De volt üres és távozó vendég is! Egyben volt tábla a bejárati ajtó mellett, de nekem ebből arra kell gondolnom, hogy belépni tilos, nincs szabad asztal, egyben érkezik egy csoport? Ebben az esetben álljon ott egy őr, aki ezt szankcionálja! Nem lesz legközelebb, mivel válaszában egyáltalán nem figyelt az én problémámra, egyben általános választ adott, amolyan sablonosat, mint a mai pincérje! Vannak helyek ahol csúcsokat döngetnek, jól mehet a szekér, de a magas lóról lehet nagyot esni! Ezért járom a világot és biztos lesz hasonló hely, mint a híres sramli csárda, ahol anno Édesapám vagyonokat hagyott ott minden hétvégén! Ahová csak úgy be lehet esni..! Köszönöm részemről lezártnak tekintem...

Az ételek minősége kifogástalan volt. Sajnos a pincér már eléggé semleges és unott volt a kezdetektől. A pincér ott verte nálam ki a biztosítékot, mikor az étel elfogyasztása után kértünk még egy kör italt, de 15 perc után mertem neki szólni, hogy az italokat várjuk. Ö egyből beszólt, hogy most kértük, de ki van már készítve és hozza...nem kell türelmetlenek lenni. Ezután láttuk, hogy mutogat ránk a konyha felé sétálva. Erre mi még nem szóltunk semmit, miközbe egyből tudta hozni (15 perc után az italokat), de úgy tette le az asztalra, hogy ő szólt be, hogy 6 perce kértük, szóval nem érti a problémát. Mindezt úgy, hogy semmi rosszat nem szóltunk. Egyszerűen csak szomjasak voltunk a vacsora után 15 perc várakozás után. Hát nem tudom...számomra ez nem pincér. Az étel miatt fogunk még menni, de nem szeretném, hogy ez az életunt pincér szolgáljon ki. Rendesen érződött rajta, hogy mikor köthet bele a vendégbe.

Elnézés kérésük után voltunk újra. Most már nem csak az ételek voltak kifogástalanok, de a kiszolgálas is...

Finom ételeket készítenek és ezért is lettünk az utóbbi időben mondhatni törzsvendégek, ám az utolsó alkalommal valami megváltozott és rossz hangulatban jöttünk el, nagyon sajnálom. Kezdődött azzal, hogy egy tévesen felvett extra előétel-megrendelést, plusz adagokat (mivel ketten nem kértünk előételt) vissza kellett küldenünk, amire meglehetősen érzékenyen reagált a pincér, már akkor rossz hangulatot teremtve nekünk ezzel. Az előétel után vártunk-vártunk a főételre, hosszú ideig érezhetően figyelmen kívül voltunk hagyva és csak ücsörögtünk két felnőtt két kisgyermekkel az asztalnál. Érkezésünk után kb. 50 perccel már bátorkodtam odahívni a pincért és megkérdezni, hogy mi a helyzet a főétellel. Elment, majd néhány perc múlva visszajött és azt mondta, hogy kb. még 6-8-10 perc, mert van egy tízfős csoport is. Hozzáteszem, hogy voltunk már teltházban is náluk és akkor is megkaptuk a főételt kb. 20 percen belül. Ennyit írnék a legutóbbi "élményről" és sajnálattal írom, hogy többet biztosan nem fogunk...