Sugovica Halászcsárda — Restaurant in Kecskeméti járás

Tikkasztó nyári melegben érkezek a halászcsárdához. Bemenetelkor megjegyzem magamban, hogy semmiféle tárgyhoz sem kellemes közelíteni, mert csak a hőt sugározza magából. Az éttermen belül kellemesebb az éghajlat a klímának köszönhetően. Félig telt az étterem, de az ebédidő már vagy két órája elmúlt. Megtetszik az előételek közül a "ropogós kárász fatálon kínálva". Viszonylag gyorsan kiérkezik, és mit mondjak: telitalálat. A húsa finom, a szálkát szépen le tudom bontani, a halfarok is pont kellően roppanós, ízletes, a mellé adott zöldségek is kellenek az ételhez. Rövid hezitálás után (egyek-e még bármit) mégis rendelek egy csészényi pontyhalászlét. Mivel az étlapon nem láttam külön jelölve a kisebb adag létét, előtte megkérdeztem a pincértől, aki megnyugtatott, hogy "természetesen lehet így rendelni". Amikor kihozza háromfelé választva érkezik a halászlé: külön az alaplé (ugyanakkora tálban, mint a teljes adag, s talán másfél ujjnyival kevesebb, mint a színültig telt állapot), egy kistányéron egy termetes halszelet (szárított hegyes-erős paprika a tetején), és egy öblös tálban a gyufatészta. A tészta hökkent meg: amennyiben a levet ráönteném a tésztára, akkor leveses tésztát kapnék. Egyszerűen túl sok. Másrészt fáradt ez a tészta: kicsit túlfőtt, megereszkedett. Nem így ismerem a gyufatésztát, és nem így szeretem. A halfilére igazából panasz nem lehet, az alaplében valahogy viszont felüti egy fűszer a fejét, amit valamiért vegetának vélek. Ezt nem kellene éreznem. Itt jövök rá, hogy megállhattam volna a kárásznál, és akkor teljesen pozitív élménnyel távozok. Az előkét is külön kellett kérnem, ami mindig egy fekete pont. Fizetés után elmenetkor még pillantást vetek az épültre, aminek tetszetős a betonépületből szinte kinőtt faborítású része. Ami sokat ront az összképen: a szétszedett A4-es lapokból bemutatott étlap. A parafára színes gombostűkel feltűzve nem egységes, nem átlátható, a lapok sem egyformák, ráadásul szétsüti a papírt a nap. Elég lenne egy kis kivonat a legjobb étkekből, akár krétával felírva. Maga az étterem 20 éve működik, és a nevében is viseli a "bajai" jelzőt, azaz vállaltan dunai...

Tavaly voltam ebben a csárdában, akkor gyors, udvarias volt a kiszolgálás, az ételek finomak voltak.

Azóta nem tudom mi történt, de ma mintha egy vadidegen helyre mentem volna be. Kezdjük az elején.

Barátságtalan, mosolytalan kiszolgálás, az elején meg sem kérdezte a fekete ruhás, fekete hajú pincérnő, hogy mit kérünk inni. Gáz, de mi szóltunk neki, hogy hozzon már valamit inni.

A rendeléstől számítva kb. 5-6 perc alatt kihozták a két halételt. Kb. a tavalyi adagnak kb. 2/3-a lehetett mindkettő.

Inkább olyan volt mintha mikrohullámúban meg melegítették volna mindkettőt, egy kis díszítés, aztán vigyék, egyék. A tányéron volt kb. egy tenyérnyi hal, néhány kanál rizs és 4-5 db brokkoli. A tavalyi adaghoz képest nagyon gyenge.

Megettem, de nem ízlett. A halnak nem volt semmi íze, a rizsnek úgyszintén. A mellette lévő csőben sült brokkoli az ok volt. A másik kaja, a csőben sült harcsa volt, de ez sem volt finom.

Ezt követően a pincérnő elvitte a tányérokat, de azt már nem kérdezte meg, hogy kérünk-e desszertet. Fizettünk és távoztunk.

Sok helyen jártam már a környéken, de így még...

The culinary experience was exceptional, yet it lacked a truly distinctive element. The service encountered a few minor lapses, such as the failure to remove the menus promptly. The ambiance was pleasant but unremarkable. For weekend reservations, it is advisable to book in advance to secure a table away from...