Öreg Harang — Restaurant in Keszthelyi járás

Ok so I have lived on 3 contents eaten in more restaurants than I care to remember and this is one of two "TWO" only where the chef...is truly a lover of food, making people happy and will wait your table! So he can get all the feed back and make it even better. "Oreg" and his wife are masters in all they do in their rustic and extremely welcoming place, ever change it.

My hat is off to you "Oreg"! :-)

I'm going to make holidaying in Hungary a regular event just so I can go to this restaurant and his friend Adam's on the lake for he is the one who recommended this simply marvellous place!

By the way one needs to like meat... here you will be spoiled beyond belief.

Lovely family and the superbly mannered fluffy dogs (let in only after we gave approval). I always wanted "Hungary" to make sense, now it most certainly does make me hungry!

Warning "Oreg" requires you call in advance and not be late as he has a young family so needs to end reasonably early by 10pm. Also he is not one to pretend, if he is irritated by you he is going to let you know it and he might through a few one liners at you. If you can't handle it I get the feeling he considers you not worth serving! I am willing to bet the 1 star reviews got that end of the stick :-) So are you brave enough to visit... the eternal?

FYI "Oreg" means "having existed for a long time". Next time there I hope to learn the chef's...

Akik sietni akarnak és akiknek nincs humorérzékük... azok ne jöjjenek ide! :) A közel 500 értékelésből 4.8-as átlag miatt tértünk be, illetve tetszett hogy nem a dzsumbujban van a vendéglő, hanem a falu legszélén, távol a tömegtől. Mit is mondjak, a fogadtatásunk érdekes volt. Egy kissé borostás fazon (aki mint később kiderült a tulaj volt), kérdezi a vendéglő bejáratánál hogy mit óhajtunk. Egy pillanatra lefagytam, mert hát mit is óhajtanánk, de gyorsan rávágtam hogy "Egy jót enni és inni szeretnénk!". Erre megkérdezi hogy mennyi az idő. Mondom neki hogy 3 óra 17 perc. Amire ő: egy kicsit várnunk kell, mert még a konyhában nem végeztek az ételekkel, de erről ő nem tehet. Lestünk hogy most akkor mi a fene van, de leültetett bennünket, majd közölte velünk hogy mindjárt jön, csak a játszós ruháját lecseréli, mert nemrég takarított. Az étterem maga egy tornácos parasztház, klasszikus paraszti világot idéző berendezéssel, ami nekünk telitalálat, mert szeretjük ezt a milliőt. Közben megérkezik emberünk, felsorolja hogy milyen előételekből választhatunk. Étlap nincs. Azaz az étlap egy régi képkeretbe foglalt fekete tábla, jópofa malac, szarvasmarha, őzike stb krétarajzokkal. Az árak az ábrák mellett vannak feltüntetve, gyakorlatilag áttekinthetetlen és nincs is jelentősége, csak egy jó poén az egész. Üdítőital 2 fajta van: szeder- és akácszörp, mindegyikből rendelünk. Közben szállingóznak az emberek befelé, rajtunk kívül csupa osztrák vendég érkezik. A tulaj folyékonyan beszél németül, őket is ugyanúgy ugratja mint minket. Laza a fickó mint a rigalánc, mi vesszük a lapot és nem felháborodunk hogy mi ez a stílus, hanem jól érezzük magunkat. Emberünk bent a konyhán kiabál mindenféle hülyeségeket, amiken mi röhögünk egy jót, úgy érezzük kicsit csúszik a kuplung odabent. :) Megérkezik az előételünk. Na itt ámulunk el. Gyönyörű, mázas tálban kapom (később kiderül hogy egy hévízi fazekas-keramikus mester készítette, akit érdekel, keressen rá: Barakonyi kerámia) a bivalysonkába göngyölt sárgadinnyét. Az íze leírhatatlanul finom, a bivalysonka szinte szétporlad az ember szájában. A tálalás gyönyörű. A szörp is hamisítatlan házi termék, nem bolti vacak. Főételnek mangalica húst választok gombás-szalonnás-szőlős mártással, ami a tulaj elmondása szerint az első saját receptje. Telitalálat! Olyan ízek találkoznak ebben az ételben, hogy csak ámulok! Ekkor már rájövünk hogy emberünk egy vérprofi csávó, még ha bohókás is egy kicsit. Desszertnek rétest lehetett választani: almás-diós és mákos. Kettő adagot kérünk, de azt mondja hogy elég lesz egy adag, abban úgyis kettő darab rétes van. Tévedett, az csak nekem volt elég, 1 percen belül elpusztítottam a réteseket, amik szintén átlagon felül finomak voltak. Összességében kb 2 órát töltöttünk el egy ebéddel, szóval itt nincs kapkodás. A tulaj jön-megy, ugratja a vendégeket, foglalkozik, beszélget velük. Az étlap is hatalmas poén, mert nem az van hogy odatesznek az ember elé egy papírt hogy ez a választék, hanem maga a tulaj vázolja fel miket lehet enni. Addig is beszél, foglalkozik a vendéggel. Nem volt olcsó ebéd, 2 személyre 15ezer, de megérte. Itt leül, lelazul az ember, és olyan gasztro élményben lesz része, amit nem minden nap tud megtapasztalni. És a végén még egy kézzel írott kis útravalót is kaptunk, egy idézetet egy kis papírra írva....

Kétség kívül nagyon jó az atmoszféra, nagyon szép a környezet és az ételek is isteniek voltak, ezzel a részével nem volt semmi kifogásolni való. Kívánjuk, hogy e tekintetben eme vendéglátó egység továbbra is így teljesítsen.

Ugyanakkor, ami sajnos nagyon lerombolta a hangulatot, az a fogadtatás. Ebéd után érkeztünk megkóstolni a környék borait illetve mellé egy-egy süteményt elfogyasztani, fél maximum 1 órás tartózkodásra, melynek fényében az úriember sajnos olyan stílust engedett meg, amit mi úgy gondolunk, hogy nem elfogadható egy ilyen vendéglátó egységben. Többek között az ilyen mondatok, mint "ha két órára nem ülnek le legalább, akkor ne is maradjanak" nem gondoljuk, hogy a vendégek bizalmát és jó hangulatát táplálja. Miután a hangulat ezzel meg is lett alapozva a következő ilyen vendégcsalogató mondat a "ha csak desszertet eszünk, akkor 2 adagot hoz ki, többet nem" mert a "mutter" 1 rétes nyújt le minden nap és így nem marad a többieknek. (Utólagosan teszem hozzá, hogy az első verzió szerint nem is kaptunk volna süteményt, mert csak azok kapnak, akik esznek főételt) Természetesen megtudtuk, hogy a helyszín tele van foglalással, munkából nincs hiány és valószínűleg mi abba a 80%ba tartozunk, akik nem érthetik, hogy egy ilyen hely hogyan is működik, úgy, hogy a családunk minden tagja dolgozott vendéglátásban. Sajnos az illető ezen hozzáállása, bánásmódja, kommunikációja annyira lazára és stílustalanra sikerült, hogy ez teljesen elrontotta a kedvünket, melynek ellenére azért ott hagytunk 18.000Ft-ot. Sajnos úgy vesszük észre, hogy ez az "újhullámos" fogadtatás, hogy a vendéggel már bárhogy lehet beszélni ezt a helyet is elérte, öten mentünk, hármunknak természetesen el is ment eközben az étvágya. Úgyhogy erről ennyit, nagyon sajnáljuk, hogy ez így alakult, bíztunk benne, hogy egy kellemes 1 órás délutáni sütis-boros időtöltésben lesz részünk, de hát nem jött össze. Talán megoldható lett volna, hogy ha elején közlik velünk, hogy "sajnos nincsen szabad asztal" vagy egy olyan hozzáállás, amilyen környezetből mi jövünk, hogy "minden vendég, vendég és úgy is kell bánni velük". Sehol nem tapasztaltunk eddig ilyet, de úgy látszik ez a mai világ mindig okoz meglepetéseket. Utólag olvastam a weboldalukon, hogy "Örömünkre szolgál, hogy vendégül láthatjuk Hévíz napsütötte szőlőhegyén található, különleges specialitásokat kínáló, családias borozónkban." hát nem tudom, hogy ha csak 1 órára is mentek több tízezret otthagyni, nem pedig végigenni az étlapot, már nem biztos, hogy olyan nagy örömükre szolgál fogadni bárkit is." Sajnos nagyon csalódottan jöttünk el emiatt, pedig, hogy ha még ez is meglett volna, akkor minden kategóriában isteni lenne a hely. (Mellékes infó: volt bőven szabad asztal, nem volt sorban állás és persze a weboldalon sincs feltüntetve a...