1830 körül építtette Kálmán Sándor országgyűlési képviselő. Halála után utódja nem lévén rokonára, Bogdi-Papp Sándorra szállt az épület tulajdonjoga. A házat a Karcagi Városi Tanács már az 1940-es években szerette volna múzeumi célokra hasznosítani, ezért életjáradékért cserébe Bogdi-Papp Sándor két lányától megszerezték a tulajdonjogot. A háború, illetve a Karcagon átvonuló katonai front közbeszólt, az épületet katonai kórháznak alakították át. (A két - akkor már nagyon idős hölgyet - az épületben egy szobában elkülönítették, ott lakhattak halálukig.) A háború végét , illetve a front elvonulását követően kórházként működött az épület, itt volt a Városi Kórház sebészeti osztálya. Ez az állapot egészen az új kórház felépültéig, 1968-ig eltartott. Ezt követően kapta meg ugyanis az épületet a múzeum, ahová 1970-1972 között költöztek. 2011-re teljes felújításon esett át az épület. A múzeum megtekintése minden...
Read moreSok múzeumban jártam már az országban,de az tuti,hogy ez a hely Karcagon egy gyöngyszem.Egyszerűen,közérthetően mutatja be a kunok történetét,szokásaikat,életmódjukat.Megéri kis időt szánni rá,nem nagy kiállítás,könnyen végigjárható.A gyerkőcök sem fognak unatkozni.A személyzet nagyon kedves,ha van kérdés szívesen segítenek.A belépő...
Read moreAjánlom minden Karcagra látogató túristának! Az alapító Győrffy István mellett tisztelegjünk Dr. Bellon Tibor emlékének is .aki a múzeum igazgatójaként továbbvitte a Kunság és a kunok multjának a kutatását, és tudományos munkásságával, szülőföldjének szeretetével...
Read more