Nádasdy castle — Attraction in Sárvári járás

The castle is the landmark of Sarvar and I am sure that it will be visited by every person who finds himself in Sarvar, whether by accident or on purpose. Upon entering the castle, you will be in for a very unpleasant surprise. The castle itself is in excellent condition, the exterior areas are well maintained, you can see that they are taken care of. However. The biggest problem occurs when you want to see the exposition. When you find the entrance, which is poorly marked, you get to the lady at the ticket office, who not only does not speak any language other than Hungarian, but she is also unpleasant and it seems that she is surprised that someone has come at all. Next comes the exhibition of the Hussars, which on the one hand I appreciate. There are really nice and valuable exhibits here. However, the exhibition looks like it was cut out of a catalogue from the 90s. And again a huge problem - 80% of the information is only in Hungarian and only very occasionally there are some informative texts in English. I have not been able to decipher the selection criteria, which will be only in Hungarian and which will be lucky enough to have an English translation as well. This exhibition is followed by an exposition focusing on the Second World War, I don't understand the context of why these few photos are here and they absolutely don't fit in the context. Then you have the opportunity to see the interior representative public areas of the castle, which are definitely worth a look. There are period fresco paintings and a good collection of exhibits. However, most of the people who come here are also here for Erzsebeth Bathory, about whom they will learn absolutely nothing, in the exhibition you can see one of her paintings, without any additional information. The work is accompanied by a short description, again only in Hungarian, so I have no idea what it is about. In general, there is no information about the people who lived here and to whom the castle belonged. Unfortunately, I can only conclude that a beautiful place with promising visitor possibilities falls far short of its potential. Especially in terms of personnel, whether it is the actual accompanying staff from the box office and custodians to the management. The staffing faux pas is capped by the incident when, after seeing the last room, the custod practically threw us out with the words 'here's the exit', without it even occurring to her that we might still want to buy a souvenir at the ticket office. The castle by himself becomes 5 stars, but for all the reasons mentioned above, the overall impression is 2 stars. Thank you, but we...

Wikipédia. A vár első írásos említése 1327-ből maradt fenn, amikor is Károly Róbert királyi birtoka volt. Később a Németújvári családé lett, majd Köcski Sándor szerezte vissza a királynak. 1390-ben Luxemburgi Zsigmond király a belső udvari köréhez tartozó Kanizsai János esztergomi érseknek adományozta. A Kanizsai család hűtlensége miatt több évre a Garai család, illetve Ozorai Pipó birtokába került. 1424-től ismét Kanizsai-birtok, majd Kanizsai Orsolya férje, Nádasdy Tamás kapta meg. A Kanizsaiak a 15. század végére zárt udvarú, palotaszárnyakkal bővített és védművekkel erődített várrá építették ki.

A következő évtizedekben Sárvár lett a központja a szépen gyarapodó Nádasdy család uradalmainak, ahol Orsolya asszony intézte férje sűrű távolléteiben a gazdasági ügyeket. A török rablóportyák elleni védelemül 1549–62 között fokozatosan építették ki a sárvári véghelyet, melynek öt, olasz bástyás erődítményét széles vizesárok oltalmazta; ma is ezek határozzák meg az építmény formáját. A törökök által „erős fekete bég”-nek nevezett Nádasdy Ferenc a 16. század végén vitéz vezérként sokszor vitte győzelemre a magyar végváriak hadát, behatolva a török hódoltság területére. Halála után özvegye, Báthori Erzsébet is lakott a vár falai között (őt 1610-ben a felvidéki Csejte várkastélyában Thurzó György nádorispán parancsára elfogták és haláláig várfogságban tartották). A 17. században Sárvár uradalmi központjában hatalmas vagyon halmozódott fel, melynek birtokosa III. Nádasdy Ferenc volt, aki az országbírói hivatalt viselte. Ő építtette a kastély fő látványosságának számító dísztermet, melynek mennyezeti freskói 1653-ra készültek el. A főnemes azonban belekeveredett a Habsburg-ház elleni Wesselényi-féle összeesküvésbe, melynek felgöngyölítése után a bosszú nem maradt el: Ferenc országbírót társaival együtt lefejezték, óriási birtokait elkobozták. Sárvárt a hozzá tartozó jobbágyfalvakkal együtt gr. Draskovich Miklós vásárolta meg hatalmas összegért: egymillió háromszázezer forintért. A Rákóczi-szabadságharcban rövid ideig a felkelők kezén volt a vár, majd a 18. század második felében Szily Ádámé; ő festtette a díszterem falainak képeit. Ezután az Esterházy főnemesi família szerezte meg.

A katonai fontosságát elvesztő középkori várat későbbi urai jelentős mértékben átalakították, főleg 1803 után, amikor Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd Károly Antal főherceg tulajdonába került. Feltöltötték a külső vizesárkokat és klasszicista stílusban felújították az épületeket. Utolsó birtokosai a bajor Wittelsbach-ház királyi hercegei voltak, akik 1945-ig többször időztek itt.

Hazai erődítményeink közül a sárvári Nádasdy-vár szerencsés kivételként teljes épségben fennmarad, köszönhetően annak, hogy fennállása során folyamatosan lakták, és karbantartották.

1966-ban kezdődött meg a vár műemléki helyreállítása, melyet 1962-től régészeti feltárások előztek meg. A vár ma a Nemzeti Várprogram harmadik ütemének helyszíne. Felújítását 2017...

Az elmúlt tíz évben érezhetően javult a vár és környezetének állapota. Története röviden: A vár a település névadója, ahogy azt neve is mutatja, eredetileg mocsarakkal körülvett földvár lehetett. A 13–15. század során a vár Kanizsai, majd házasság révén Nádasdy tulajdon, melyet Nádasdy Tamás idején a reneszánsz jegyében átépítettek és a török előrenyomulása miatt véderőd művekkel megerősítettek. A napjainkban is látható, jellegzetes ó-olasz bástyás védőöv a 16-17. sz. között alakult ki. Nádasdy Ferenc (III.) országbíró nevéhez fűződik a vár kiépítésének utolsó, nagyszabású fázisa. Ekkor alakították ki a díszteremet, ami a magyarországi barokk művészet legszebb belső terei közé tartozik. A mennyezetfreskókat Hans Rudolf Miller festette 1653-ban. A képek a tizenötéves háború (1591–1606) törökkel vívott csatáit ábrázolják. Az országbíró e freskókkal nagyapjának, Nádasdy Ferencnek – a Fekete Bégnek – kívánt emléket állítani. A Nádasdyak európai viszonylatban is jelentős műgyűjteményét szintén a várban őrizték. Nádasdy Ferencet 1671-ben a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvételéért kivégezték, majd I. Lipót császár 1677-ben Draskovich Miklósnak és feleségének, Nádasdy Krisztinának adományozta a teljesen kifosztott várat. A hadműveletekben utoljára a Rákóczi–szabadságharc során játszott szerepet. A 18. század derekán készülhettek a toronyszoba mitológiai tárgyú freskói, valamint Dorffmaister István megfestette a díszterem oldalfalain látható ószövetségi témájú, barokk stílusú freskókat. A várat és az uradalmat 1803-ban a Habsburg–Estei–család vásárolta meg. Habsburg Ferdinánd főherceg és fia, IV. Ferenc modenai uralkodó nevéhez fűződik az épületek restaurálása, a reneszánsz árkádsor befalazása, a várhoz vezető téglahíd építése, a várárok feltöltése, amelyhez felhasználták a várfalak földtöltését. Egységes arculatot kapott a palotaépület udvari homlokzata. A vár tulajdonosai 1875-től III. Lajos, az utolsó bajor király és hitvese, Estei Mária Terézia Dorottya főhercegnő volt. A vár ekkor korszerű erdőgazdálkodást folytató, híres ménessel rendelkező uradalom központját alkotta. Ennek tanúi a vár gazdasági épületei is. III. Lajos az utolsó bajor király 1921-ben a várban hunyt el. A bajor hercegi család 1945-ig maradt a vár birtokosa. Napjainkban a Nádasdy–vár Művelődési Központ és Könyvtár mellett a Nádasdy Ferenc Múzeum működik...