Church of Anthony of Padua — Attraction in Egri járás

A ferencesek már a 13. században megtelepedtek Egerben, és 1596-ig, a török megszállásig folyamatosan jelen is voltak a városban. 1687. december 8-án, tehát a török kiűzése utáni első napon Antonio Caraffa császári hadvezér a ferencesek korábbi, időközben mecsetté alakított templomát a mellette lévő kertekkel és házakkal együtt a rend minorita ágának adományozta. Ez a kis templom az Eger-patak fahídja mellett állt, ezért a patak áradásai erősen megrongálták, és 1712-ben le kellett bontani. 1715–17-ben új, Páduai szent Antalnak szentelt templomot emeltek a régi helyén, de az újabb áradások ezt is annyira megrongálták, hogy használhatatlanná vált.

Konkrét levéltári források nem maradtak fenn arról, hogy ki is tervezte az új, a pataktól távolabb álló és a korábbiaknál lényegesen nagyobb épületet. A művészettörténészek jelenlegi többségi álláspontja szerint a tervek valószínűleg a híres barokk kori építész, Kilian Ignaz Dientzenhofer munkái, bár egyesek a művészeti terveket Gerl Mátyásnak, a bécsi hercegérsek építészének tulajdonítják. Az előbbi álláspontot támasztja alá, hogy az épület meglehetősen hasonlít a piarista rend bécsi Maria Treu templomára és a prágai Szent Katalin-templomra. Mivel a környéken nincs megfelelő építőanyag, a köveket Tardosról, Noszvajról, Mezőkövesdről és Bogácsról hozták. Az alapkőbe helyezett okirat szerint az építkezést Falk János egri kőművesmester kezdte el (1758-ban). Falk egy év múlva meghalt, és ekkor a munka vezetését pallérja, a szintén egri Nietschmann János vette át.

Az épület 1767-re készült el; ekkor kezdték el külső és belső díszítését, berendezését. A főhomlokzaton az 1771 évszám díszeleg, a templomot azonban csak 1773. április 18-án szentelte fel Batthyány Ignác püspök (elődjéhez hasonlóan) páduai szent Antal tiszteletére. A berendezés nagyja 1773-ra készült el, de 1792-ig mondhatni, folyamatosan bővítették. Az egri minoriták gvárdiánjának sokan felrótták, hogy a pazarul kivitelezett, nagy épület sehogy sincs összhangban a rend vállalt szegénységével.

A mennyezet freskóit Reindl Márton pozsonyi festő festette 1769–1770-ben. A főoltár képét 1771-ben Kracker János Lukács festette, a vörös márvány oltárasztalt Szelecky Márton készítette. Szent Antal nagy, deméndi (ma Demjén) kőből faragott szobrát 1771-ben helyezték el a főhomlokzaton. A szószék asztalosmunkája Benedictus Mönch, azaz Benedek szerzetes, a stukkómárvány Spórer Mihály, a nagy aranyozott dombormű (Keresztelő szent János a pusztában) Móczer József (1792) munkája. Ugyancsak 1792-ben faragták a templomhajó művészi padsorait.

A templomot az 1827-es tűzvész súlyosan...

A minden turista által ismert egri Dobó István tér meghatározó épülete a Páduai Szent Antal-templom, melyet a köznyelv minorita templomként is ismer. A kecses épületet keletről az egykori minorita rendház, nyugatról pedig a városháza határolja.

A II. János Pál pápa által szentté avatott Szent Hedvig (Nagy Lajos király lánya és Jagello lengyel király felesége) ereklyéje, 2002-ben került a templomba. Az oltár ezáltal a lengyelek és a magyarok közös kegyeletének színhelyévé vált, újabb szép példájaként a méltán híres Lengyel-Magyar barátságnak.

A majdani templom történetének előfutáraként értékelhetjük, hogy a ferencesek már a 13. században megtelepedtek Egerben, és 1596-ig, a török megszállásig folyamatosan jelen is voltak a városban.

december 8-án, tehát a török kiűzése utáni első napon Antonio Caraffa császári hadvezér a ferencesek korábbi, a török megszállás által időközben mecsetté alakított templomát a mellette lévő kertekkel és házakkal együtt a rend minorita ágának adományozta.

Ez a kis templom az Eger-patak fahídja mellett állt, így a patak áradásai erősen megrongálták, ezért 1712-ben le kellett bontani.

1715–17-ben új, Páduai szent Antalnak szentelt templomot emeltek a régi helyén, de az újabb áradások ezt is annyira megrongálták, hogy használhatatlanná vált.

Ezek után került sor egy új, a pataktól távolabb álló és a korábbiaknál lényegesen nagyobb épület megépítésére.

Mivel a környéken nincs megfelelő építőanyag, így az építőköveket Tardosról, Noszvajról, Mezőkövesdről és Bogácsról hozták.

Az épület 1767-re készült el. A főhomlokzaton mégis az 1771 évszám díszeleg, a templomot azonban csak 1773. április 18-án szentelte fel Batthyány Ignác püspök (elődjéhez hasonlóan) páduai szent Antal tiszteletére.

Ezt követően a templomot 1792-ig mondhatni, folyamatosan bővítették.

A templom jellegzetessége a szemet gyönyörködtető és különleges belső mellett a homlokzat, ami a két torony között ívesen kidomborodik. Az Egri minorita templom Magyarország egyetlen, ívelt homlokzatú barokk temploma, a kapu zárókövén az „Istenért semmi sem...

I came to Eger to visit its beautiful churches and unfortunately I found them closed. I went in a weekday around 10:30 am and it was closed. There are no informations about the opening hours anywhere….someone should really write down the opening hours and post them somewhere in...