Fekete Sas Patikamúzeum — Attraction in Székesfehérvári járás

Very rude staff. I walked in with a group of about 4 or 5 Americans and we were told we would have to pay to look around. "How many people in your group?" the man asked me in Hungarian. "One moment please," I answered in my broken Hungarian. More members of our group were trickling in (there were 10 of us total). Before everyone in our group had a chance to enter so that I could get a head count, I was told in a very rude manner that we either had to pay immediately or get out. This all happened over the course of about one minute. If they are so concerned about people entering their front room and looking around without paying, perhaps they should take everyone's money outside and then let the group in once everyone has paid. I had a choice word for them in English as I walked out and they heard and understood it, and so the lady chases me down the street not once but twice to let me know she understood what I had said. They were rude, so I...

Fekete Sas Patikamúzeum - Székesfehérvár

"A múzeum elődjéül szolgáló, azonos nevű Fekete Sas Patika 1971-ben szűnt meg gyógyszertárként működni.

1975-ben, az épület és a berendezés szakszerű restaurálását követően, már múzeumként nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.

Az első gyógyszerész, Fehérvár török uralom alóli felszabadulását követően, valamikor 1688-ban telepedett meg Székesfehérvárott és alapította meg az első patikát.

A patikát a jezsuiták 1745-ben vásárolták meg. Ezerkétszáz forintot fizettek az akkori tulajdonosnak vételár fejében, ami akkor igen tekintélyes összegnek számított.

A több mint kétszáz esztendő eseményei, tulajdonos- és ízlésváltozásai mind nyomot hagytak a bútorzaton és a felszerelésen. Ám az egymást követő patikusok hagyománytiszteletének köszönhetően e hosszú korszak egésze illusztrálható a ránk maradt eredeti tárgyak meglepő sokaságával.

Sok mással együtt, a patikamúzeumban megcsodálható több száz éves bútorzatot is a jezsuitáknak köszönhetjük.

A Fekete Sas Patikamúzeum egy L-alaprajzú, egy emeletes, klasszicizáló-barokk lakóház földszinti szárnyát foglalja el.

Utcai homlokzatán a kétszárnyú ajtót és a jobb oldali ablaknyílást ívesen záródó, süttői mészkő keretezi.

A bal oldali ablaknyílás helyén valaha kocsibejáró volt és csak később alakították át a bejáratot ablaknyílássá.

A patika dongaboltozatos mennyezete szépen festett díszítésű.

A bútorzaton kívül a jezsuiták emlékét még számos felszerelési tárgy idézi a Fekete Sas Patikamúzeumban. Így Ugyancsak a jezsuiták idejéből származik a belső helyiségben látható nagy tinktúraprés és az 1752-es évszámmal ellátott, feliratos rézmozsár, valamint az IHS jelű patikaüvegek is.

1774-ben, a jezsuita rend feloszlatása után a patikát elárverezték és az ismét világi kezelésbe került.

Bár a múzeum maga nem túl nagy, de egy patika maga sem az, illetve mivel a legközelebbi másik múzeum Kőszegen található, így egy rövid látogatást mindenképpen megér a régi korokat idéző...

A Fekete Sas Patika 1971-ben szűnt meg gyógyszertárként működni. 1975-ben, az épület és a berendezés szakszerű restaurálását követően, már múzeumként nyitotta meg ajtaját a közönség előtt.

Az első gyógyszerész közvetlenül a törökök alóli felszabadulás első napjaiban, 1688-ban telepedett meg Székesfehérvárott. Sartory János a levéltári adatok szerint Pápáról került városunkba. A következő évtizedekben sűrűn változtak a fehérvári patikusok, ám a tulajdonosok gondos munkája nyomán egyre nagyobb értéket képviselt a felszerelés és a gyógyszerkészlet. Így amikor 1745-ben a jezsuiták ezt megszerezték, ezerkétszáz forint vételárat kellett fizetniük, ami akkor igen tekintélyes összegnek számított. A következő évben Vanossi Antal (Vanossi Lőrinc székesfehérvári harmincados fia, egyike a rend legfőbb vezetőinek) Maschner Jakab patikust küldte a városba. Őt 1748-ban Hill Mátyás váltotta, aki a jezsuita rend feloszlatása után (1773) is ellátta a gyógyszerészi és betegápolói teendőket. 1774-ben elárverezték a patikát, s akkor Valter Ferenc pozsonyi gyógyszerész vette meg a berendezést. 1811-től Braun Ferenc és utódai, a századfordulótól kezdve az államosításig pedig a Lukáts család működtette a patikát.

A több mint kétszáz esztendő eseményei, tulajdonos- és ízlésváltozásai mind nyomot hagytak a bútorzaton és a felszerelésen. Ám az egymást követő patikusok hagyománytiszteletének köszönhetően e hosszú korszak egésze illusztrálható a ránk maradt eredeti tárgyak meglepő...