A gótikus templom Keszthely legrégebbi épülete, 1390. körül készülhetett el. 1974-ben fedezték fel a szentély falfestményeit, amelyek a mai Magyarország legnagyobb felületű gótikus freskói. Építtetőjét, az 1397-ben kivégzett Lackfi István nádort itt temették el. A nádor erősen lekopott vörös márvány sírköve ma a szentély falában látható. A szentélyben és a diadalíven helyezték el a Festetics család síremlékeit. 1878-ban neogót stílusú tornyot emeltek a templom bejárata elé, és ebbe helyezték át a nyugati oromfal eredeti, XIV. századi rózsaablakát. A templomot Szűzanya, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték fel. A templom előtt látható a millennium évében állított Lackfi István nádor lovasszobra.
A kerekegyházi Lackfiak az Anjou-kor legvagyonosabb, legbefolyásosabb főnemesei voltak. A keszthelyi templomot alapító II. Lackfi István a királyi seregek fővezére volt. Ő tehát az, aki 1386-ban - már korábban betelepítve a ferences szerzeteseket Keszthelyre - építtetni kezdi a mai napig fennmaradt templomot és kolostort. Alig 11 év elteltével ide temetik földi maradványait. Vörös márvány sírköve ma is a templom ékessége. A korábbi kápolna alapfalait a régészek részben a templom szentélye alatt, részben a szentély déli oldalán tárták fel 1957-ben, ezek ma is megtekinthetők a templom melletti parkban. A templom rövid megszakítással épülhetett, valószínűleg vezető építőmestere is más lett. A szentély és a sekrestye a korai, míg a templomhajó a későbbi periódusban épült. A mohácsi vész után, mint sok más épületünk sorsa, e templomé is megpecsételődött. 1550 körül erődített hellyé alakították, hogy a vidék törökök elleni védelmét biztosítsa. Az erődített templomot később többször átépítették, megerősítették, majd Kanizsa visszafoglalása után elvesztette jelentőségét. A török kiűzése után az elmenekült szerzetesek 1723-ban visszatértek kolostorukba és megkezdték a helyreállítást. A ferences szerzetesek hamarosan templomuk végleges elhagyására kényszerültek: 1788-ban II. József feloszlatta a rendet, a rendházat egy időre a katonaság vette birtokába. 1799-ben került a templom Festetics György tulajdonába, aki a város plébániatemplomává tette, a kolostort a premontrei rendnek engedte át. 1878-ban kezdték meg az újabb átépítést. A II. világháborúban elpusztultak a torony felső szintjei, illetve a belső festés elszennyeződése miatt egyre sürgetőbbé tette a templombelső helyreállítását.
A keletelt templom három részből áll: a neogót, XIX. századi toronyból, ill. előcsarnokból, a templomhajóból és a nyolcszög három oldalával záródó szentélyből. A templomtesthez északról a kolostor, kerengő, sekrestye, délről a Szent Anna-kápolna simul. templom egyedülálló értékei az utóbbi években feltárt freskók. A ma látható freskódísz, töredékessége ellenére is, Magyarország egyik legteljesebb ismert...
Read moreA templom 1390 körül készülhetett. Építtetőjét, az 1397-ben kivégzett Lackfi István nádort itt a templomban temették el. Laczkfy Nagy Lajos király bizalmas embere volt, és a királlyal részt vett az itáliai hadjáratban is. Hűsége és a szolgálatának jutalmául 1346-ban megkapta a királytól Csáktornyát és a hozzá tartozó birtokokat, így Keszthelyt is. A nádor erősen lekopott vörös márvány sírköve ma a szentély falában látható. A szentélyben és a diadalíven helyezték el a Festetics család síremlékeit. 1878-ban egy neogót stílusú tornyot emeltek a templom bejárata elé, és ebbe helyezték át a nyugati oromfal eredeti, 14. századi rózsaablakát. A templomot Szűzanya, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték fel. A templom előtt található Lackfi István nádor a millennium évében állított lovasszobra. A templom három részből áll: a neogót, 19. századi toronyból, illetve előcsarnokból, a templomhajóból és a nyolcszög három oldalával záródó szentélyből. A templomtesthez északról a kolostor, kerengő, sekrestye, délről a Szent Anna-kápolna csatlakozik. A templom egyedülálló értékei az utóbbi években feltárt freskók. A ma látható freskódísz, töredékessége ellenére is, Magyarország egyik legteljesebb ismert szentélydekorációja. A templom körül lévő várkert, egy délutáni sétára tökéletesen alkalmas. Remek hangulata szorosan kapcsolódik a templom történetéhez. A kis tóban található kvarcit kőtömböket a város ajándékba kapta az...
Read moreChiesa gotica del 1362, trasformata pesantemente nel tardo Ottocento con un alto campanile neogotico (60 m) e vetrate artistiche di Miksa Róth. Purtroppo l’interno oggi appare piuttosto moderno e spoglio. Tuttavia, tra il 1974 e il 1985, durante lavori elettrici sono emersi pregevoli affreschi trecenteschi, oggi visibili lungo la parete sinistra del presbiterio: figure di santi, profeti, storie della Vergine e di Cristo, con volti realistici e scene ben conservate. Si tratta di uno dei cicli più estesi d’Ungheria. La visita vale se si è interessati a leggere le stratificazioni architettoniche, meno se si cerca un ambiente d’impatto. Interessante come complemento alla visita al vicino Palazzo Festetics e alla limonaia, che...
Read more