Jégverem Fogadó — Restaurant in Soproni járás

Ezelőtt csaknem 15 éve voltunk Sopronban pár éjszakát. Akkor több alkalommal is a Jégveremben ebédeltünk, illetve a märchenparki egész napos programunk után a baráti társaságot (összesen 12 felnőtt és 10 gyerek) is ide hívtuk meg vacsorázni. Mindenki meg volt elégedve a szolgáltatással. Azóta eltelt idő nem tett jót a Jégveremnek. Mi is a szlogenjük? A „haspártiak vendéglője”. Igen, az VOLT. Mi lett mára?! Egy kis párhuzam: Anno és most is jókai bablevest rendeltünk. Az egy dolog, hogy nem a régi, nagyanyáink által használt piros kis fazékban adták, és nem is laktunk volna jól vele akár ketten is, DE, hogy az asztalra tételekor azon gondolkoztunk, hogy a leves tetején lévő fehér valami mi lehet (én tésztára tippeltem, de leginkább fehér hernyóra hasonlított), kóstoláskor kiderült, hogy tejföl. A bableves inkább lé volt, mint valódi bablebes. Pár szem hús azért akadt benne, bár ezek is jobbára mócsingósok voltak, de kolbászt talán nem is látott. Nálunk a kutyák is megreklamálták volna. Amior még tényleg az volt, ami a szlogenjük, tele volt hússal, finom füstölt kolbásszal is. A felszolgáló azért kérésemre hozott kenyeret is hozzá, ami nem volt valami friss. Általában vadat, vagy velőt keresek egy étteremben. Itt is rátaláltam a „Rántott velőrózsa, jázmin rizs, hasábburgonya, tartár” elnevezésű főétellel. Egy kis probléma azért ezzel is felmerült: A velő szagra inkább hal és/vagy máj volt, ugyanakkor legalább nem volt fűszerezve, sózva. Gondolom a hűtőládában nem sikerült őket elkülöníteni. A köretként adott rizs csak a nevében volt „jázmin”. Nekem inkább sima gyorsrizsnek hatott. A hasábburgonya sót nem látott (alapvetően mindig megsózom, miután feltálalták, de erre dupla annyi kellett). A főételt csak a tartár hozta egy kicsit vissza. Az est fénypontja a desszert. Na! Itt is ez volt az „i”-re a pont. Már az is érdekes volt, hogy a pincértől meg kellett kérdeznünk, megkapjuk-e a desszertet. Az almáspite jószolván még fagyos, a vaníliaöntet elfogadható volt. Fizetéskor nem hívták fel a figyelmünket, hogy az ár szervízdíjat is tartalmaz, ami azért meglepő. Még szerencse, hogy az étlapon ez nincs feltüntetve, legalábbis én nem találtam. Még szerencse, hogy borravalót eleve nem akartam adni. Fényképeket nem készítettem, nem volt szándékom véleményt írni, de aludtam rá egyet. Lehet, hogy velünk volt a gond, de már akkor ott kellett volna hagynunk az egészet, amikor a limonádéhoz csak a feleségem kapott kanalat (amit mindenhol mellékelnek), és a szomszédos asztalnál visszaküldték a levest, mert hideg volt (nem gyümölcslevest rendeltek), illetve amikor a pincérnő elsőre nem tudta biztosra megmondani, hogy a túrógombóc még mindig hideg (ami anno először furcsa volt, de nagyon ízlett itt), vagy a hagyományos? Ráadásul elég jól elbeszélgettek egymással. Mindent figyelembe véve NEM AJÁNLOM senki részére (főleg ha a régi Jégvermet keresi), hogy itt egyen. Az 1 csillag is sok. Máshova szerettünk volna először menni, de sajnos a régi szép idők emléke miatt ezt a helyet (étteremnek nem is nevezném) választottuk. Nem először, de utoljára. A tulajdonosnak útravalóul: Én elhiszem, tudom, és tudomásul is veszem, hogy nehéz Sopron környékén megfelelő személyzetet találni. A szakácsot (és véleményem szerint a felszolgálókat is) vagy el kell küldeni, és másikat felvenni megfelelő fizetéssel, vagy be kell zárni a helyet. Ennek így semmi értelme. A vendéglátás szégyene ez a hely. Ide az ember egyszer és...

NEM AJÁNLOM!!! Sajnos nincs más módja annak, hogy a további vendégeket megóvjam a csalódástól, amennyiben Sopron belvárosában szeretnének a pénzükért az éhségüket csillapítani. A hétvégén a nagy múltja miatt felkerestük az éttermet. Az 1. pincér az asztalhoz kísérés után kiosztotta az étlapokat. 5 perc múlva a 2. pincér felvette az italrendelésünket, amelynél 3 fekete berkenye pálinkát rendeltünk. Elmondták, hogy a pálinkáik hűtöttek. Pár perc múlva a pincér közölte, hogy a berkenye „elfogyott”. Az új rendelésben rendeltünk 2 feketecseresznye pálinkát és egy birsalma pálinkát. Pár perc múlva ki is hozták a cseresznyéket, illetve egy körtét. Közöltük, hogy birsalmát kértünk, amit elnézést kérve ki is cserélték. Mondanom sem kell, hogy egyik pálinka sem volt behűtve. Az ételrendelésünket kb. 35-40 perc alatt hozták ki a 3. pincér, ami az összesen 4 asztalnál lévő vendégség miatt, amik közül már 2-nél ettek elég soknak tűnt. A 4 tál ételből az egyik egy „Poncihter szelet hagymás törtburgonyával” amit az első 3 után 5 perccel hozták ki. Az ebéd megkezdését követően a 3. falatnál egy gyönyörű göndör hajszálat találtam belefőzve az ételembe. Miután az 1. pincért elfoglalt munkájában megzavarva megvizsgálat az ételt, elnézés kérés vagy mentegetőzés nélkül kérdezte, hogy kére-e egyáltalán valamit helyette, vagy valami mást hozzanak, vagy esetleg ugyan ezt készítsék el. Megkértem, hogy készítsék el újra a kívánt főételemet -ami nem történt meg, sőt nem is jelezték, hogy ne várjak a hajmentes étel kihozására-. 40 perc után a családom meghagyott, részükkel kezdtem meg az ebédemet, mert nem kaptam meg a főételemet. 20 perc elteltével, mikor elfogyasztottam a többi főétel végét a 3. főpincértől kértük a számlát, és közöltük, hogy kártyával fizetnénk. Újabb 20 perc elteltével, ismét jeleztük a fizetési szándékunkat. Majd 5 perc után kaptunk egy kizárólag tételeket és árakat tartalmazó „számlát” amit szemügyre véve, esélytelennek láttuk, 5 perc alatt kideríteni, hogy minden összeget mi rendeltünk-e, illetve a hajas ételem vagy a körte pálinka kiszámlázásra került-e. A 3. pincér közölte, hogy a visszaküldött étel nincs rajta, ha azt keressük. Közöltük, hogy az újat meg se kaptuk, rendelésünk ellenére. A pincér mikor a sok hiba felrovásának ellenére sem próbált mentegetőzni, bocsánatot kérni, felajánlotta, hogy újabb időtöltés reményében a főnököt oda tudja hívni. Ezek után több időt nem terveztünk tölteni a nagyra becsült helyen. Tapasztalatom szerint, tényleges megoldás akkor sem lett volna, maximum a mi kárpótlásunk. Azért remélem azt, hogy eme értékelés után a vezetőség tényleges változtatásokat fog eszközölni, az étterem hírnevének megőrzése és...

Valószínűleg rosszkor voltunk rossz időben, de... őszintén az utóbbi időben csak rosszat hallottam az étteremről, ennek ellenére gondoltuk megnézzük. Hát... kár volt. A kora délutáni órákban mentünk és az étteremben nem volt szinte senki, csak egy idős hölgy, illetve egy Úr. Leültünk az asztalhoz és már akkor jött az első furcsaság, hogy se fűttés se semmi nincs, az étteremben pedig jég hideg volt. A pincér kihozta az étlapot, ami összeragadt, összegyűrt és szakadt papírokból állt, egy írótáblán. Kedves barátom hagymásrostélyost én pedig csirke cordon bleu-t kértem. Az étterem lassan kiürült, miközben a mögöttünk lévő hölgy folyamatosan hangosan szóvátette, hogy idézem: "Mi ez a sz*r, hogy lehet ilyen húst adni bárkinek is." Onnantól kezdve pedig azt hallgattuk, hogy az ehetetlen, majd vissza is vitte azt a pulthoz mondván, hogy egyék meg Ők. Itt már kicsit féltünk a dologtól. Az idős hölgy távozása után nem sokkal egy pár érkezett, így rajtunk kívül már csak Ők voltak az étteremben. Valószínűleg ismerték Őket az étteremben, mert annyival előbb kaptak ételt, hogy az hihetetlen! Ember... a pár ránk 10 perccel érkezett és mi az érkezésünk után nagyjából két perccel leadtuk a rendelésünket ismétlem, egy hagymás rostélyosra és egy csirke cordon bleu-re. Ment ott a kedveskedés, majd a rendelésük után pár perccel megkapták a levesüket. Beletelt pár percbe mire megették, megrendelték a főételt és a rendelésre rá szintén pár perccel meg is kapták szintén! Mi meg addigra immáron HARMINC PERCCE VÁRTUNK KÉT ADAG ÉTELRE! Szóval azok, akik sokkal később érkeztek, mint mi, addigra már befejeztek egy teljes étkezést, elő és főétellel, lassan, szépen ráérősen ebédelve, mire mi megkaptuk az ételt. Lassan, nagyon lassan, de biztosan kihozták az ételt. Az hagyján, hogy a hagymásrostélyosban alig volt hús, de a cordon mellé felszolgált rízs HIDEG ÉS KEMÉNY VOLT! Ne vicceljünk komolyan! 😁 Megettük az ételt, majd nem sokkal a távozásunk előtt, egy osztrák Úr érkezett. Legyen meg mindannyiónk véleménye másról, nyílván mindenkinek megvan. De a pincérek közül egy se beszélt németül. Próbáltak azért úgy ahogy segíteni az úrnak, de közben a háttérben megbújva a fiatal pincérhölgy azért csak jót mulatott az öregen, sikerült is szépen kifiguráznia. Cirkuszi majomnak első osztályú lenne a mutatványa alapján, de ezek szerint pincérnek nem. Az étel nem volt rossz, a hús kicsit zsíros volt, de ízre semmi baja nem volt. Desszertet inkább már nem kértünk inkább fizettünk és leléptünk. Köszönjük szépen ezt a "hatalmas élményt", de soha többet nem megyünk vissza és másnak sem...