Árpád Bridge — Attraction in Budapest

"Az Árpád híd Budapest egyik közúti Duna-hídja Budapest III. kerülete és Budapest XIII. kerületeközött. A Megyeri híd 2008-as átadásáig a főváros leghosszabb hídja és legészakibb közúti hídja volt. Egyik különlegessége, hogy az eredetileg átadott híd bővítését úgy oldották meg, hogy két oldalt 1-1 új hidat építettek mellé, azaz az Árpád híd voltaképp három párhuzamos, egymással összekapcsolódó hídszerkezetből áll.

Története

Helyén már a rómaiak is létesítettek hidat, amely összekötötte Aquincumot a túloldali erőddel. Az Árpád magyar fejedelem nevét viselő híd építését már 1903-ban eltervezték, azonban a tervpályázatot csak 1929-ben írták ki. Az Árpád híd Pest felől nézve Építése 1939-ben indult meg Kossalka János tervei szerint, mely a 928 méter hosszú hidat 103 és 102 méteres nyílásokkal képzelte el. A budai oldali 103 méteres nyílások tervezésük idején a világ legnagyobb támaszközű gerinclemezes hídjai voltak. A munkálatokat 1943-ban, a második világháború miatt félbehagyták. Ekkor még csak az alépítmények, valamint a felépítmények rövid szakasza készült el. Már álltak a hídfők, a pillérek, a hajógyári-szigetivasbeton áthidalás, a Margit-szigeti szárnyhíd és az acélhidak néhány része. Az Árpád híd volt az egyetlen, amit a németek nem robbantottak fel a harcok során. 1948-ban folytatták az építkezést. A hidat végül 1950. november 7-én nyitották meg, az eredetileg neki szánt Árpád név helyett Sztálinról elnevezve, amely név azonban sosem ment át a köztudatba. A munkákat Széchy Károly és Sávoly Pálirányította. Az Újpesti vasúti híd újjáépültéig (1955) a keskeny hídon közlekedő 33-as villamos vágányát vasúti teherszállításra is használták. 1969-ben nagyobb fokú javítási munkákat végeztek rajta. Az 1958- ban Árpádra(vissza)keresztelt híd a Flórián tér átépítésével együtt, 1980–1984 között a Hungária körgyűrűkialakítása miatt 2×3 sávosra bővült, ekkor indították el a hídon áthaladó 1-esvillamosvonalat is. Ma a híd Budapestlegforgalmasabb hídja, naponta mintegy 150 000 jármű...

Építése 1939-ben indult meg Kossalka János tervei szerint, mely a 928 méter hosszú hidat 103 és 102 méteres nyílásokkal képzelte el. A budai oldali 103 méteres nyílások tervezésük idején a világ legnagyobb támaszközű gerinclemezes hídjai voltak. A munkálatokat 1943-ban, a második világháború miatt félbehagyták. Ekkor még csak az alépítmények, valamint a felépítmények rövid szakasza készült el. Már álltak a hídfők, a pillérek, a hajógyári-szigeti vasbeton áthidalás, a Margit-szigeti szárnyhíd és az acélhidak néhány része. Az Árpád híd volt az egyetlen, amit a németek nem robbantottak fel a harcok során. 1948-ban folytatták az építkezést.

A hidat végül 1950. november 7-én nyitották meg, az eredetileg neki szánt Árpád név helyett Sztálinról elnevezve, amely név azonban sosem ment át a köztudatba. A munkákat Széchy Károly és Sávoly Pál irányította. Az Újpesti vasúti híd újjáépültéig (1955) a keskeny hídon közlekedő 33-as villamos vágányát vasúti teherszállításra is használták. 1969-ben nagyobb fokú javítási munkákat végeztek rajta. Az 1958-ban Árpádra (vissza)keresztelt híd a Flórián tér átépítésével együtt, 1980–1984 között a Hungária körgyűrű kialakítása miatt 2×3 sávosra bővült, ekkor indították el a hídon áthaladó 1-es...

This is one of the bridges what is on the river Danube, Budapest. This connects the city's two sides to each other (east and west). This is where you can access (nothern entry) to Margaret island, what is a very popular place in the city. The bridge's eastern side (Pest side) you can find one of the Budapest biggest transport hub. Easy accessing to many ways,...