"Cella Septichora Látogatóközpont - Pécs

Az 1600 éves festett sírkamrák rejtélye

A Pécsi Dóm tér alatt nyugvó késő római kori temető, a Cella Septichora területén a késő római kori, részben ókeresztény temetőt alkotó sírok és sírépítmények tekinthetők meg.

A területen az első sírkamrát a 18. század elején találták meg.

Az azóta eltelt 218 év alatt 16 sírkamrát, több száz sírt és az azokban eltemetett több ezer késő római kori tárgyat hoztak felszínre a régészek. A sírkamrák figurális és ornamentális falfestése csak a római katakombák festészetéhez hasonlítható.

Legnagyobb értékük a részben festett hypogaeumok (föld alatti üreg, sírbolt) nagy számában, illetve ezek történeti, képzőművészeti és vallási sokrétűségében rejlik.

A régészeti kutatások alapján kijelenthetjük, hogy az északi és nyugati római provinciák késő római korú temetőiben általában nem volt jelentősebb mennyiségű kőből épített temetkezőhely.

Ezzel szemben a római kori Pécs, egykori nevén Sopianae ókeresztény temetőjének a sajátossága, hogy itt nagyszámú ilyen építmény koncentrálódott, mellyek jellemzően kisméretű, családi sírkamrák és nagyobb közösségi sírboltok, vagy egyéb temetői építmények.

Ezeknek egy része festett, belső terük bibliai jelenetekkel és ókeresztény szimbólumokkal díszített, ami tovább növeli az emlék együttes egyediségét, egyetemes kulturális értékét.

A sírkamrás temetkezési többnyire a tehetős családok sajátja volt.

A többnyire kétrészes építmény földalatti része a kripta, azaz a tulajdonképpeni sírkamra, ahova az elhunytakat helyezték téglasírokba, vagy ritkábban szarkofágokba.

Efölé emlékkápolnát (memoria, mausoleum) emeltek. A kétszintes építmények kettős feladatot láttak el: egyszerre szolgáltak temetkezési helyként és szertartások céljára.

A Cella Septichora Látogatóközpontban hat kétszintes sírkamra, és két nagyobb egyterű épület tekinthető meg.

A Cella Septichora 2000-ben felkerült az UNESCO világörökségi helyszínek közé, mint kultúrtörténeti kincs.

Az ókereszténység legáltalánosabban használt szimbóluma, a Krisztus monogram kedvelt díszítőelem a sopianaei sírkamrákban. Emellett olyan bibliai jelenetek, mint a bűnbeesés, az oroszlánok vermébe vetett Dániel próféta, Szűz Mária és a gyermek Jézus, Jónás és a tüzes kemencébe vetett ifjak történetei elevenednek meg a falfestményeken. A gazdag növényi és állati ornamentika – galambok, pávák, a kancsó és pohár és a paradicsomkertet szimbolizáló geometrikus díszítések – a sopianaei freskók gyakori motívumai.

A látogatásunk alkalmával semmihez sem fogható részletességű, mégis könnyen emészthető, élménydús és mégis tudományos alapokra épülő idegenvezetést kaptunk egy olyan embertől, akiből áradt a hely szeretete, szellemiségének ismetete és a múlt alázatos tisztelete. Egy embert aki fiatal kora ellenére méltán példaképe lehet nemzedékének. Köszönjük Farkas Zsófi!"