Az első világháborút követően az emlékmű gondolata még Klebelsberg Kunó kultuszminisztertől a Dóm tér együttesének megálmodójától származik: »Nem palotakaput akarok építeni, hanem városkaput, amely lezárja a Gizella (ma Aradi vértanúk tere) tér nyugtalanságát… Kicsiny pénzzel, szűkös eszközökkel kell most szép dolgokat alkotni. Ezt a kaput úgy kell megcsinálni, hogy szimbóluma legyen a városnak, akár belülről az itthoniak, akár kívülről, a vasúton jövő idegenek számára…«
A kapu létesítésének ötlete tehát eredendően Klebelsberg Kunó elgondolása volt, aki Pogány Móric neves építőművész számára adta a megbízást a tanítói internátus épületegyüttesének megtervezésére, még 1930-ban. A feladat megfogalmazása szerint az épületegyüttes feladata volt, hogy az épület egyik szárnya zárja le a Boldogasszony-sugárút Gizella térre nyíló torkolatát, úgy, hogy annak forgalma azért zavarmentesen lebonyolódhasson a három boltívhajtás alatt. A terv elkészült még 1930-ban, ám a kivitelezésre csak 1935-ben kezdhettek hozzá. Az építkezés megkezdésekor vetette fel dr. Pálfy József Szeged akkori polgármestere, hogy ez a különleges épület legyen a Hősök kapuja formájában Szeged város hősi halottainak emlékműve is egyben. Pogány Móric készséggel áttervezte az épületet ennek az új funkciónak is helyt adva, s amikor az akkori kultuszminiszter, Hóman Bálint hozzájárulását adta a változások költségeire, akkor a város művészeti zsűrije hosszas tanácskozást követően Aba Novák Vilmos festőművészt bízta meg a freskók elkészítésére, míg Lőte Éva szobrászművész a szobrok megtervezésére, és kifaragtatására kapott megbízást. A Hősök Kapuja még 1936 őszén elkészült, de ünnepélyes felavatására 1937. május 30-án, a Hősök Vasárnapján került sor, többek között Horthy Miklós kormányzó jelenlétében.
A boltív freskóit (az ország akkoriban legnagyobb freskóját) Aba-Novák Vilmos készítette. A freskón 1945-ben előbb csak Horthy alakját fedték be, majd 1949-ben az egészet bevakolták cementes vakolattal és lemeszelték, mivel a volt a kommunista rendszer nem tűrte. A képek szinte teljesen elpusztultak, mert a cement tönkretette a freskók felső festékrétegét, s emiatt 60-70%-ban újra kellett festeni a...
Read moreThe Heroes' Gate (Hősök kapuja) in Szeged is a powerful memorial honoring the 12,000 soldiers from the city who died in World War I. Built in 1936 and designed by Móric Pogány, the neoclassical arch stands at the intersection of Boldogasszony Boulevard and Aradi Vértanúk Square. Inside, it features monumental frescoes by Vilmos Aba-Novák—among the largest outdoor frescoes in Europe. Statues of living and fallen soldiers by sculptor Éva Lőte flank the gate. Though the paintings were once whitewashed after World War II, they were restored in the early 2000s. Today, the gate stands as a striking blend of art, architecture, and...
Read moreThe Heroes' Gate in Szeged (Latin: Porta Heroum) is a remarkable neoclassical monument built between 1936 and 1937 to honor the 12,000 soldiers from Szeged who lost their lives in World War I. This impressive structure stands as a solemn tribute to their sacrifice. Its architectural beauty and historical significance make it a must-visit landmark. While stunning in person, capturing its grandeur in photographs can be challenging. If you're in Szeged, take the time to see it up close—it’s far more breathtaking than any...
Read more