A három csillagot az épületre adom, ez a létesítmény a Pécsi Kossuth tér meghatározó eleme.

Ami a benti részét illeti, egyszer betértünk a barátnőmmel egy miséjükre (nem tudom a pontos nevét), mert nem csak az épületet akartuk megnézni, hanem - nyitottak lévén - ízelítőt kapni egy vasárnapjukból is. Egy ideig nem is volt semmi baj, szépen elvegyültünk az emberek között, csendben hallgattuk az istentiszteletüket.

Az egyik ének közben azonban amikor a többi ember felállt, mi nem, hiszen mi reformátusok vagyunk (egy-egy katolikus templomba is bemegyünk néha imádkozni, de nem vetünk keresztet, ahogy náluk szokás, mégsincs ebből semmi baj). Szóval csendben ücsörögtünk tovább, amikor elindult a zsinagógában valami körmenet és az egyik nehéz tárgyfélét cipelő idősebb bácsika hirtelen fenyegetően elkezdte felénk lóbálni azt a tárgyat, nem lehetett nem leszűrni belőle, hogy haragos szitokszókkal illett bennünket, bár tény és való, hogy nem értettük, amiket kiabált ránk, de biztos, hogy nem jókat, érezni lehetett.

Őszintén szólva fogtuk magunkat és kimenekültünk onnan. Azóta is ez jut eszembe, ahányszor csak elmegyünk a pécsi zsinagóga mellett :(