Kassai látogatásunk első állomása. A holmik lerakása után azonnal indulunk is a Márai emlékszobát megnézni. Igaz a szállás csak mintegy 300 méterre van a Mészáros ( Mäsiarska) utca 35-től. Mondjuk így: nagy szerencsénk van, mert a ház nyitva-tartása elég korlátozott: szerda, péntek, szombat 11-15-óráig. Szombat 13:30, az utcafronti ajtó kinyílik, és egy belső folyosószerű előtérben vagyunk, ahonnan még egy faajtón kell belépni, hogy az emlékszobában találjuk magunkat. Ahogy belépünk egyből filmplakátokkal találkozunk szembe: "Valahol Európában", "Az asszony visszanéz", "Beszélő köntös". Kapcsolok, hogy Radványi Géza a filmrendező öccs is jelen van. Egy kedves hang hív bennünket valahonnan egy szobából. Mint gyorsan a bemutatkozás után kiderül Veres Tímea történész és helyi idegenvezetőhöz van szerencsénk. Velünk tart végig az épületben, és sok új információt mond nekem is, régi Márai rajongónak.
Ezt a házat a Grosschmid család valójában 1912-ben vette, és felújítás után 1913-ban költöztek ide Akkor Sándor már 13 éves volt, és éppen a Kassai premontreiektől "csapták" ki, mert álnéven publikált. A család Budapestre küldi, de onnan is hazahúz a szíve, s végül Eperjesen fejezi be a gimnáziumot 1917-ben. 1918 ősze már újra Budapesten találja az írót: jogi tanulmányait kezdi meg. Tehát maga az író elég keveset töltött ebben a házban, folyamatosan nem lakta (a szülőház - Kassa Fő utca 4 - egyébként elbontásra került a II. világháború után, és ott ma egy áruház áll). A család (a szülők és négy testvér) ennek a háznak a második szintjén lakott, a földszintet kiadták bérlőknek. A kiállítás a földszinten helyezkedik el, így valójában a korabeli albérlők életterében. Tímea elmondja, hogy a közeljövőben tervezik az emeleti rész megnyitását is a Petőfi Irodalmi Múzeum támogatásával. A "képes részek" ablaktalan helyiségek, és mint megtudjuk, a gyerekek ilyen ablaktalan helyiségekben éltek.
Nagyrészt enyészettől megmentett képeken látjuk a családot, de az idegenvezetőnk igazi történeteket varázsol elénk. Nem tudtam például, hogy az író és Géza öccse nem voltak jóban, nem is tartották a kapcsolatot, pedig ritkaság, hogy egy család két fia is más-más területen váljon világhírűvé. Elmondásra kerül a nevek megváltoztatásnak története is (Grosschmid - Márai - Radványi).
Ami egy nagy-nagy plusz: bemutatásra kerül az író élettársának Matzner Ilona - Lola családjának is a története. Ugyanúgy sok-sok enyészettől megmentett kép, amik annak fényében különösen értékesek, hogy a Moszkovics/Matzner család élete összefonódik Kassa zsidóságának szomorú véget érő történetével (többen is a családból haláltáborban végzik). A helyszínen kapható a nemrégen kiadott mű: "Lola könyve" Ötvös Anna tollából, amely képpekkel társítva ad betekintést egy zsidó polgári család és Lola későbbi az íróval töltött életébe.
Még beljebb külön az írónak- és élettársának szentelt rész, valamint néhány személyes tárgya, így többek között az a Földgömb, amit Márai mindenhová magával vitt, és egy Remington írógép, amilyet az író is használt.
Tímea itt is elmond egy szívszorító történetet: Márai Sándor örökbe fogadott fia János 46 éves korában 1987.április 23-án hunyt el. Három lány maradt utána. Ők felnőve nem tudták, hogy a nagyapa valójában egy világhírű író volt. A wikipédia így írja: "Márai után három mostoha lányunoka maradt: Lisa, Sarah és Jennifer Márai, akik az Egyesült Államokban élnek. Mivel nem tanították meg őket magyarul, soha nem tudták megérteni nagyapjuk életművét." (ezt annyiban lehet már árnyalni, hogy az író fontosabb művei megjelentek angol fordításban). Az idegenvezető hölgy elmondja, hogy felvették velük a kapcsolatot, és szeretnék majd őket vendégül látni a felső szint megnyitóján.
A belépő 2,-EUR, ami mondjuk így: reklámár. Az emlékszoba honlapja: ...
Read moreSándor Márai memorial room is located on Mäsiarska Street in Košice, in the house where the literary giant, one of the most widely read writers of Europe, has spent his childhood. Visitors can see the writer´s manuscripts, photographs, pictures and other...
Read moreAz utcán hezitálva álltunk a haz előtt, de mivel már 15 óra volt és 17 óráig van nyitva az emlekhaz, eldöntöttük megnézzük a hazát, ahol Márai élt. Vajon milyen is lehetett az élete? A belépéskor már pozitív élményben volt részünk, a jegyvásárlás alkalmával. A Holgy egyszerűen lenyűgöző, a tudása, a kedvessege. Magyarországon ettől elszokott már az ember, főleg Budapesten. A kiállításnal maradva, rendkívül színvonalas, professzionálisan megalkotott, Márairol és az ő Kassajarol is átfogó képet nyújt. A kiállítás elmenyen túl, kiemelném az narrátort, aki a hanganyaggal teszi teljessé, a kiállítás élményét. Tavozasunkkor kérte a Holgy, vigyük jó híruket, ezt megigerhetjuk, mert jó...
Read more