Castle of Esztergom — Attraction in Esztergomi járás

Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma - Esztergom

"Esztergom klímája, valamint a földrajzi fekvése okán, mint a Kelet- és Közép-Európa közötti kereskedelmi útvonal kikerülhetetlen állomása, már a római kortól kezdődően lakottá tette a helyet.

Piacáról már a korai középkorból maradtak fent írásos emlékek arab kereskedők visszaemlékezéseiben.

Ezen tulajdonságai miatt a honfoglaló magyarság fejedelmi törzse igényt tartott Esztergom birtoklására. Az esztergomi várhegy története ezáltal egybeforr a Magyarság történetével.

971 táján került a fejedelmi trónra Géza, aki az esztergomi várhegyet választotta szálláshelyéül, így szent királyunk, az államalapító István király is itt született.

Uralkodásának idején a vár a király legfontosabb székhelyévé válik, ezért a magyar egyházszervezet kialakításakor az érsek székhelyül ugyancsak az esztergomi várat, a várhegy északi részét kapja a királytól. Az első székesegyházat már 1010 táján elkezdik építeni.

A vár jelentősége hosszú ideig megmarad a magyar királyi történelemben.

1198-ban Imre király lemond a várról az érsek javára. Ekkor indul meg az a folyamat, amelynek során Esztergom királyi székhelyből érseki várossá alakul.

1241-42-ben a tatárjárás idején a várat sikerül megtartani, miközben a tatárok a királyi várost elpusztították.

Az Árpád-ház kihalása után bekövetkezett trónutódlási harcokban és az ezt követő évszázadokban kezdetét veszi a vár hányattatása, ami az újkorra szinte a teljes pusztulásához vezetett.

1934-1938 között került sor a királyi palota romjainak első komoly feltárására, majd helyreállítására, melynek módja és léptéke még napjainkban is példamutatónak számít.

További feltárásokra és helyreállításra az 1960-as években került sor, majd az elmúlt években újabb lendületet kapott. 2000-ben a vár egyes részeit teljesen újjáépítették, és megkezdték a freskók feltárását, felújítását. 2008-ban, a Reneszánsz év keretében a vár déli pontján egy új tornyot építettek fel.

A vármúzeum 1967-ben nyitotta meg kapuit és az érdeklődés iránta azóta is töretlen."

Nyitvatartása; November 1 - Március 31. 10:00 - 16:00 Április 1 - Október 31. 10:00 -...

A Bazilika meĺlett szinte eltörpül, pedig nem kicsi a vár. A látogatás nekem kb. egy óra volt Úgy, hogy minden teremben jártam és minden feliratot elolvastam. Maga a vár sokszor túl keveset tud mutatni, mert az érdekes időszakok épületei a török századok végére mind elpusztultak, ami ma látható, nagyjából XX-XXI. századi építés. Jó pár teremben ezért nincs is más látnivaló, mint egy információs tábla, mire szolgált a helyiség. A videós rekonstrukciók viszont nagyon jók, csakúgy mint a makettek és a néhány teremnyi kiállított tárgy. Két csúcspont volt számomra. A kápolna, ami gyönyörűen visszaadja a középkori hangulatot, és ahol szívesen el is időztem volna, ha pl. le lehetne ülni (meg nem éreztem volna az őr szemét a hátamon végig amíg bent voltam. Erre nagyon vigyáznak, egyedül itt a fotózás is tilos. A másik a nagyterem, ami impozáns, megilletődtem, ahogy beléptem. Itt érződött hogy azért ez nem kicsi vár. A végében látható az eredetileg a Bazilika egyik oltárát díszítő Szent István megkeresztelése c. festmény. A terem emeletén pedig a koronázási ékszerek bemutatása, közte a korona pontos mása. Gyerekekkel inkább majd akkor jövök, ha elmúltak 10 évesek, nekik a többnyire olvasni való információ kevés (két puska van csak, amit kézbe lehet venni), felnőttnek érdekes. Nekem a kápolna és a nagyterem simán megérte a 2000 forintos belépőt. Azért hosszú távon jó lenne ennél sokkal interaktívabb kiállítás. Ami viszont azonnali megoldandó probléma, hogy az üvegpadlók több helyen olyan koszosak, hogy nem látni át, illetve a lakótorony nyitott felső részét vastag galambürülék borítja. Négy csillag a ritka helyszínek miatt, de az említett problémák méltatlanok az ország első...

Estergon Kalesinde bizden eser kalmamış. Girişte flüt çalan bir çalgıcı var. Ona biraz bozuk para verirseniz Mehter marşı başta olmak üzere birçok Türk müziği çalıyor. Kaleden aşağıda hacı İbrahim camii var müzeye çevrilmiş. Araba ile veya yürüyerek gidilebilir. Oradan Tuna nehrinin kıyısında bir yürüyüş yapılabilir.

Manzarası ise karşısında şimdi Slovakya sınırları içinde kalan Ciğerdelen var. Osmanlı döneminde imar edilmiş. 1570-71 döneminde Ciğerdelen’de sadece Müslüman nüfus yaşıyormuş. Kaleyi de 250 muhafız koruyormuş. Daha sonradan etraftaki köylerden de göç alınca demografi de değişmiş. Ciğerdelen’deki askerî garnizon; Macaristan İmparatorluğu toprakları olan Uyvar ve Leva’dan Osmanlı topraklarına gelebilecek tehlikeleri önlemekle ve Avrupa içlerine yapılacak seferlerde ise Estergon’dan gelecek orduların Tuna Nehri’ni emniyetle geçmelerini sağlamakla yükümlüymüş. Nitekim 1663 tarihinde daha kuzeydeki Uyvar Kalesi’nin zaptı sırasında Ciğerdelen Macarlara karşı önemli bir rol üstlenmiş. 1683 tarihinde başarısız II. Viyana Seferi sırasında Ciğerdelen’den Estergon’a dubalı köprüler kurulup Uyvar ve Estergon 30.000 kişi ile müdafaa edilmiş. Maalesef Ciğerdelen Alman-Leh ordusuna kaybedilince dubalı köprüde sıkışan ordumuz köprüde bombalanmış, binlerce asker Tuna Nehri’nde boğulmuş ve önce Estergon müteakiben Tuna’nın karşısında kalan Uyvar ve Leva eyaletleri de düşmüş.

"Estergon Kal'ası su başı durak Kemirir içimi...