400 éves egykori török imaház, az Uzicseli Hadzsi Ibrahim Dzsámi ma múzeumként működik. Az esztergomi török uralom 130 éves ideje alatt (1543-1595 és 1605-1683), az 1600-as évek első felében épült az épület, amelyhez ma Magyarországon nincs hasonló. A különleges helyszín adottságai, valamint az építtető származási helyén ismert építészeti stílus miatt az épület alaprajza egyáltalán nem hasonlít a legismertebb magyarországi dzsámikéhoz, ennek köszönhető, hogy sokáig csak néhány szakértő sejtette erről az épületről, hogy évszázadokkal ezelőtt török dzsámi volt. 1543-ban ugyanis itt jutott be az első három török szpáhi Szulejmán szultán seregéből az esztergomi várba, a 17. századi hagyomány szerint a városfal vízivárosi szakaszán lévő Kicsi kapun keresztül, aminek köszönhetően először került török kézre Esztergom (1543-1595). Erre Szulejmán szultán halála után is emlékeztek, minden valószínűség szerint ezért állítottak neki emléktáblát a Kicsi kapu fölé az 1600-as évek első felében, és ezért tisztelegtek a hódítás emléke előtt a kapu fölé épült dzsámival. A dzsámi azonban nem csak szép, hanem egy igazán átgondoltan kivitelezett építmény. Építésekor arra is figyeltek, hogy az imateremnek megfelelő legyen az akusztikája, ezért a fal síkját helyenként a szájukkal kifelé fordított, befalazott korsókkal törték meg. Így nem visszhangzott a terem. A feltárás során ezeknek a korsóknak némelyikében az érseki magtár-időkből (XVII. század) származó árpaszemeket...
Read more😊Helytörténet, vallástörténet, kultúrtörténet, technikatörténet egy történelmi városunk értő módon helyreállított szegletében kedves szavú, hozzáértő helyi vezetéssel. Köszönet azoknak, akik egy magtárból lakóházzá alakított épületben felismerték, kibogozták, helyreállították és most bemutatják a dzsámit! A Veprech torony másféle kincset rejt: egy, a reneszánsz mesterek tudását példázó szerkezet működő, emeletmagas modelljét. Egy olyan szerkezetét, amelyet Evlia Cselebi, a 17.század ismert középkori török utazója működés közben láthatott. Leírása szerint segítségével a 'Dunából jövő tiszta víznek bonyolultan, szűk csöveken és különböző kifundált égszerű kerekekkel a mennybolt csúcsával egy magasságban a szikla tetején lévő Felső-várba kell jutnia'. Esztergomban járva ezt a helyet is érdemes felvenni a megnézendők listájára! Még egy érdekes apróság: a dzsámi alatt levő kávézó padlója egy középkori út épen megmaradt...
Read moreA diákjegy csak 18 éven alattiaknak adható, így három felnőtt jegyet kellett vennünk, fejenként 1000 forintért. Azt kell mondanom, hogy sajnos ennyit nem ér meg ez a "múzeum". A dzsámi üres, a felső galérián van néhány kép, leírás és kiállítási tárgy, de ezek korántsem voltak elegek ahhoz, hogy lekössék a figyelmünket. Az alsó szint egy üres tér egy falból vésett imádkozó hellyel, illetve van néhány absztrakt festmény egy helyi festőnőtől, valószínűleg hogy ne legyen túl üres a helység. A minaret részbe nem tudtunk felmenni - ez már akkor derült ki, mikor felmásztunk a legfelső lépcsőfokig. Ezt előzetesen a jegyárus hölgy nem jelezte, holott rá is kérdeztünk. A víztorony érdekes volt. Az említett jegyárus hölgy aranyos volt, bár nem igazán felkészült. Maga a hely eléggé üres, bár szépen kialakított (vagy inkább...
Read more