The Michalska Gate (Michalská Brána) is a symbol of Bratislava. It is crowned with a 51-meter, octagonal, Renaissance tower covered with a baroque helmet. At the top of the tower there is a figure of Archangel Michael slaying a dragon.
The roof of the original gothic tower, built in the mid 14th century, was modified between 1753 and 1758 to give it its current. An octagonal tower was added over it. It is currently the only preserved city gate of Bratislava. During the reign of Maria Teresa, a baroque crown was added, and this reconstruction is commemorated by a richly decorated foundation plaque.
On the street that passes through the gate is the so-called “zero kilometre” plate, listing the distances of 29 world capitals from Bratislava.
Inside the gate is the Museum of Fortifications, which presents the history of the city's fortifications and the development of military technology. You can see here melee and firearms, old cannons, tournament weapons. You can also see documents, sketches and illustrations showing the history of the Bratislava city walls.
From the museum you can go to the observation deck on the top floor of the tower. The superb view of the Old Town from the upper terrace of the tower is one of Bratislava’s top visitor experiences.
Since 1st December 2020, Bratislava City Museum is closing the Michael’s Gate – the Museum of Weapons for approximately two years. The reason for the closure is the long-awaited general renovation of an architecturally rare building in the historic...
Read moreNice place to visit and see.
Michael’s Gate (Michalská brána) is one of the most iconic historical landmarks in Bratislava, Slovakia. Originally built as one of four gates in the city’s medieval fortifications during the 14th century, it is the only one that has survived to this day and stands as a symbol of Bratislava’s Old Town.
History:
• Constructed in the 14th century, Michael’s Gate served as the main entrance to the walled city. • In the 18th century, it underwent a Baroque renovation, during which its distinctive tower with the green copper dome was added. The tower reaches 51 meters in height. • The gate is named after the nearby Church of St. Michael, which once stood close to the area.
Key Features:
• Tower and Observation Deck: The tower includes an observation deck offering panoramic views of Bratislava’s Old Town. • Statue of St. Michael: At the top of the tower, you’ll find a statue of St. Michael slaying a dragon. • Kilometer Zero Plaque: Underneath the gate is a plaque marking distances from Bratislava to various capitals around the world. • Museum of Weapons: The tower houses an exhibition of medieval weapons and fortifications.
Significance:
Michael’s Gate is not just an architectural gem but also a cultural and historical symbol of Bratislava’s medieval heritage. Today, the area surrounding the gate is a lively hub filled with shops, cafés, and restaurants, making it a popular spot for both locals...
Read moreGyönyörű hely, gyönyörű óváros. Amint tehetem ismét el fogok ide látogatni.
Története :
Eredetileg várostorony volt: alsó, szögletes részét 1290 és 1340 között gótikus stílusbanépítették valószínűleg római kaputoronyra – más vélemények[1] szerint az alap is Árpád-kori. Az 1960-as évek végén a torony mellett megtalálták és konzerválták az északi római városkapu maradványait. Ugyanitt látható egy 13–17. századi pincebörtön is.
A 13. századtól a tűztorony volt a városfalak északi kaputornya. Az alsó részre hatalmas, hengeres, dísztelen építményt emeltek, 14–15. századi gótikus ablakokkal. Árkádos reneszánsz körüljárója a város figyelésére szolgált. Rövid és keskeny réztető után nyolcoldalas lesz a torony; a sarkokat torzított ión félpillérek fogják át. A nyolc oldalból négyen óralap látható az 1735-ös évszámmal, felettük pedig egy-egy félköríves ablak kőkeretben. A háromrészes, tagolt párkány felett az erőteljes hagymájú rézkupolán nyitott lámpás ül. Köríveit befelé hajlított toszkánfélpillérek tartják; benne harang csüng. A háromszorosan tagolt rézsisak felett magas rúdon és gömbön kétfejű sas a széljelző. A torony ezen felső része barokkos jellegű. Írásban először 1409-ben említették.
A városba érkező idegen magas töltésen jutott el a város igazi kapujához, a mai tűztorony négyzetes, nagy előépítményéhez, és annak boltozatos terén áthaladva ért el a Fő térre. A 15. században épülhetett ki abban a formájában, ahogy a legkorábbi ábrázolásai a 16. század derekán mutatják. A toronyőrök éjjel lámpással, nappal színes zászlókkal jelezték, hogy merre látnak tüzet. Zenész-toronyőr (Ádler György) szegődtetéséről az első írásos adatunk 1546-ból való. A toronyőr később három másik trombitással együtt jelezte, ha ellenség vagy előkelőség, borszállítmány közeledett. A körerkélyről negyedóránként trombitaszóvalfigyelmeztették a soproniakat az idő múlására, és a 16. századtól a toronyórát is ők kezelték. Zenész privilégiumuk 1829-ben a Soproni Zeneegyesület megalakulásával megszűnt, de 1885-ig negyedóránként továbbra is megfújták a kürtöt. A torony 1676-ban teljesen leégett. Újjáépítését a lakosság sürgetésének dacára tulajdonképpen csak 1680-ban kezdték el. Erre közadakozásból gyűjtöttek pénzt. Építőmestereket Bécsújhelyről hívtak, a követ a helyi bányákból fejtették. A körerkélyt barokkos stílusban építették újjá. Az órát vagy Purr János lorettói órás, vagy a szintén lorettói Bienn János készítette.
A kétfejű sas II. Ferdinánd király és Eleonóra királyné ajándéka volt az 1622. évi Országgyűlés és a királynő koronázásának emlékére, de a torony tetejére csak bő fél évszázaddal később, a nagy tűzvész után, a Lipót császár neve napjára rendezett ünnepségre tették fel. Ekkor szólalt meg újra a megjavított óra is. 1893–94-ben lebontották a régi városházát, és eközben megbolygatták a torony alapjait; bécsi szakértők szerint az építmény összeomlással fenyegetett. Már-már lebontották, de Kiss István és Schulek Frigyes meghallgatása után köztes megoldást választottak: megtiltották a kapu alatt a kocsik közlekedését, elfalazták a széles bejárót, és csak a gyalogosokat engedték át. Az így megerősített torony minden baj nélkül átvészelte a világháborúkat. A tűztoronyhoz tartozott a felvonóhíddal és védőművekkel ellátott Előkapu, aminek helyén alakult ki az 1760-70-es években a ma is „Előkapu” néven ismert zegzugos utca.
A Tűztorony a hűség jelképe is. Az 1921. december 14-i népszavazáson Sopron és még nyolc község úgy döntött, hogy Magyarországhoz kíván tartozni. Ennek emlékére 1928-ban Hikisch Rezső tervei alapján barokkos kapukeretet készítettek, ami felett a hódoló soproniakat maga köré gyűjtő Hungáriát ábrázoló szoborcsoport Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása. 1970-ben a régi toronyőrház helyére beton lépcsőházat építettek, ami egyúttal támasztja is a tornyot (a védőépület Dr. Kissné Nagypál Judit tervei szerint készült a várfalat bemutató rekonstrukció...
Read more