Divin Porcello — Restaurant in Budapest

Walked in with our baby in the freezing cold and got asked if they can help us I mean obviously if you've walked into a restaurant it'll usually be to eat. We then proceeded to ask about the menu but got interrupted and told to move out of the way first so people can get out, bare in mind we had a baby with a pram. We moved out of the way and went to a table, was asking the gentleman if they have pasta on the menu as my little one wanted pasta, just got told to look on the menu, it's whatever is on there. We didn't even take our coats off and just went straight back out of the door, not interested in giving our business to someone that doesn't have basic manners, never mind customer service. Could've been racist, could've been rude, but if you're not welcome I'd much rather go elsewhere and go for better service rather than their food. There was only one other table occupied in there, clearly...

My friend and I ate here last night. I ordered the mussels and she had the chicken caesar salad. When I first tried the mussels, I immediately thought they tasted off. In fact, I said they were probably the worst I’ve ever had. My friend tried one and almost had to spit it out. I continued to eat a few more only because I did not want to be rude. I eventually gave up. Around 8 hours later I began to get violently sick, throwing up every 20 minutes. This continued all night and by the morning time my friend had started throwing up too. It is almost 24 hours later and we have been unable to get out of bed, missing an entire day of our holiday. We both have been unable to keep food or water down since eating here and we both still feel horrifically sick after eating...

Egy baráti házaspárt szerettünk volna vendégül látni. Ők ezt az éttermet választották. Kilépve az ajtón egyhangúlag megállapítottuk: ide többet nem jövünk vissza. Korai vacsorára érkeztünk, rajtunk kívül csak a másik teremben ült egy társaság. (Jó egy óra elteltével azért még jöttek vendégek.) Szóval lett volna idő a figyelmes kiszolgálásra. Ebből sajnos semmit nem tapasztaltunk, inkább lekezelő volt a pincér magatartása. Azt azért hozzá kell tenni, hogy a később érkező hölgy már udvariasabb vendéglátó volt. Az ételekkel sem volt szerencsénk. A főételként kihozott tőkehal olyan pirinyó volt, hogy talán előételnek elmenne. Bezzeg a parmezánbudndában sült borjú akkora volt, hogy majdnem lelógott a tányérról. (Egymás mellett elég fura hatást keltettek.) Bár korán örültünk, a nyomokban borjúhúst (vagy valami más húst) tartalmazó parmezánchips név jobban illene rá, hiszen jól hallhatóan ropogott vágás, ill. rágás közben. A cannelonit meg inkább kanállal kellett volna enni – annyi besamell mártással öntötték nyakon a szegény tésztát, hogy a jelenlétét nem is éreztem az ételben. A negyedik ételünk sonkatál volt. Azt ugyebár nem lehet elrontani. Pedig igen. Arra a kérdésre, hogy „Van-e valami hozzá, esetleg egy kis lilahagyma?” határozott „Nem, csak kenyér.” volt a válasz. Meddig tartott volna pár hagymakarikát, paprikaszeletet mellé rakni? Az árába minden esetre beleférne. Éhesek maradtunk, pedig egyikünk sem nagyétkű. Szóval rendeltünk desszertet is. A citromkrémes profiterol helyett mini képviselőfánkot kaptunk valamilyen ízű, folyós krémmel. A somlói galuskával kapcsolatban értem én, hogy századszor már unalmas ugyanazt elkészíteni, és a cukrászok is vágynak egy kis újításra, de akkor az legalább ízében emlékeztessen a névadóra! Az esténk kellemes volt, jót beszélgettünk....